Felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet módosításai

A felszín alatti víz mennyiségi és minőségi védelme érdekében meghatározza, hogy egyes tevékenységek milyen kritériumok betartása mellett végezhetőek. 

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.) kormányrendelet módosítása az EU Víz Keretirányelv, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvény céljaival összhangban történt – miszerint a felszín alatti víztest a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek kell, hogy megfeleljen  – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honalpján – 

fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a víztestek állapota ne romoljon, illetve a gyenge állapotú víztestek fokozatosan javuljanak.

Ezen környezeti célkitűzés mentén a rendelet a fenntartható vízhasználattal, a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentésével és a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatokat, jogokat és kötelezettségeket állapít meg

Fenti környezeti célok szerint, csak a feltétlenül szükséges, legkisebb mennyiségű szennyező anyag földtani közegbe és felszín alatti vízbe történő bevezetése engedélyezhető. Az engedély előfeltétele, hogy a tevékenység folytatójának elővizsgálatot kell végeznie. Az elővizsgálat eredményei alapján – amennyiben a tevékenység nem tartozik más hatóság hatáskörébe –  a vízvédelmi hatóság (illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) dönt annak kiadásáról. A módosítás szerint az engedély iránti kérelem csak írásban terjeszthető elő, a vízvédelmi hatóság pedig döntését írásban közli az ügyfelekkel.

Amennyiben a környezethasználó szennyezést okoz, úgy köteles a károsodást a vízvédelmi hatóságnak bejelenteni.

A döntés előtt a hatóság a birtokába került információkat kivizsgálja, amelybe indokolt esetben a vízügyi igazgatóságot –  a módosítás szerint –  szakértőként bevonja. A hatóság ellenőrzés céljából mérést és vizsgálatot végezhet, majd döntést hoz a szükséges beavatkozásról, kármentesítésről, monitoringról vagy arról, hogy az adatok alapján további intézkedés nem szükséges.

A vonatkozó hatósági, szabályozási, végrehajtási, ellenőrzési, tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében a felszín alatti víz és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) működtetéséről az érintett miniszterek gondoskodnak.

Az engedélyköteles tevékenység bejelentése és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatása a környezethasználó kötelezettsége, melyre a módosítás szerint az alábbiak érvényesek:

• Engedélyköteles tevékenységek bejelentését (szennyező anyag felszín alatti vízbe, földtani közegbe történő elhelyezés) a vízvédelmi hatóság részére a FAVI Engedélyköteles tevékenységek információs alrendszerébe (FAVI-ENG) kell teljesíteni.
• Ha a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet szerint adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatását a FAVI adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített bejelentőlap és éves jelentés adattartalmával azonos adattartalommal már teljesíti, akkor az ismételt adatszolgáltatásnak minősülő egyszerűsített bejelentés és az éves jelentés alól mentesül.
• A FAVI adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített bejelentőlappal történő adatszolgáltatást nem kell alkalmazni a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelés, továbbá egyes anyagok igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében.

 Az adatszolgáltatást elektronikus úton kellett megküldeni, a FAVI adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendelet szerinti adattartalommal, a módosítás szerint a dokumentáció megőrzési határideje 5 év.

A szennyező tevékenységet folytató a korlátozások megszegése, a kötelező adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a kármentesítési beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása miatt bírságot köteles fizetni, amely megfizetésére a vízvédelmi hatóság legfeljebb 3 hónapos határidőt állapít meg.

agrotrend.hu / NAK