Génmódosítás – hogyan változtatja meg a jövőt?

A mesterséges beavatkozás 2012-től vált iparszerűvé, amikor először vált lehetővé az állomány irányított módosítása, illetve átalakítása. Egyszerűen fogalmazva: az általunk kiválasztott nem kívánt részt kivágva, egy megfelelőt illeszthetünk a helyére. A szakértők szerint ez olyan lehetőségeket tartogat magában, mint a teljes szelekció, ami szerint darabonként „rakhatjuk össze” termő növényünket olyan tulajdonságok alapján, amelyek a legideálisabbak számunkra. Ha találunk megfelelő módszert és az etikai szempontokat háttérbe helyezzük, ugyanez lehetséges lenne az állattenyésztésben is: például kivehetnénk egyed betegségeket hordozó géneket a hosszabb élettartam végett. Illetve kölcsönösen előnyös beavatkozások is léteznek: a fájdalmas szarv eltávolítást elkerülhetnénk a szarvasmarháknál, ha „egyszerűen” a szarv kinövéséért felelős szekvenciát eltávolítjuk (módosítjuk) és így a tulok nem nőne egyáltalán ki.

A génmódosítás elfogadása jelenleg az Egyesült Államokon kívül gyerekcipőben jár. Főleg Európa áll ellen a GMO-s növényeknek is, módosított állatokról pedig még a legbátrabb GMO támogatók sem beszélnek szívesen. Az öreg kontinensen élőket nem hatja meg az a szemlélet, miszerint a mesterséges beavatkozás hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi a mezőgazdasági termelést és állattenyésztést.

A negatív szemléletet talán az emberi élet megmentése változtathatja csak meg. Ha mesterségesen, génmódosítás végett elő tudunk állítani emberi „felhasználásra” alkalmas szerveket és ezzel rutineljárásban tudunk majd nem jól működő szerveket cserélni, akkor talán ez a pozitív hullám kihat a mezőgazdasági manipuláció elfogadására is.

agrotrend.hu / N.ZS.E.