Gyorsan kell dönteni a klímaváltozás veszélyeinek elkerülése érdekében

A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nem csak veszély, egyúttal lehetőség is – mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének 10 éves évfordulóján rendezett tanácskozáson pénteken a Parlamentben.

Áder János: ha tovább szennyezik a levegőt, akkor még többen halnak meg légúti betegségekben – fotó: Bruzák Noémi (MTI)

Az államfő – összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel – egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben

• a természeti tőke,
• a tiszta víz,
• a tisztább levegő és
• a biodiverzivitás gazdasági,
• társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni,
• illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.

– Ha tétlenül nézik a biodiverzitás hanyatlását, akkor az elkövetkező évtizedek élelmiszer-termelésének feltételeit lehetetlenítik el – figyelmeztetett Áder János.

– Ha tovább szennyezik a vizeket, nem lesz elegendő tiszta víz sem a lakosság ellátására, sem mezőgazdasági művelésre, sem ipari tevékenységre

– tette hozzá.

Rámutatott: a fejlődő országokban a kórházi ágyak 50%-án olyanokat ápolnak, akik a szennyezett víz okozta betegségek miatt kerültek oda, és naponta 10 ezer 5 év alatti gyermek hal meg szennyezett víz által terjesztett betegségek következtében. A köztársasági elnök szerint véget kell vetni a "kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk" kultúrájának.

Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását.

Kitért arra is, hogy jelentősen nő a Föld népessége, tovább folytatódik az urbanizáció, 2050-re a Föld lakóinak 75%-a városlakó lesz, és ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani – mondta. A köztársasági elnök idézve a jelentést rámutatott: ha a kívánt fenntarthatósági fordulatot a következő években, 2030-ig megvalósítanák, akkor az stabilabb gazdasági növekedést eredményezne, és jelentős forrásátcsoportosítás lehetőségével járna.

Áder János 5 cselekvési területet mutatott be, elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről.

Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90%-a tisztítatlanul kerül vissza folyókba, tengerekbe.

Az államfő több pozitív magyarországi fejlesztést is megemlített előadásában, többi között a klímavédő takarmányt, amely csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását, egyidejűleg pedig a tej és hús minősége is javul. Kitért a Hollandiában közelmúltban magyar találmányként üzembe állított bio-szennyvíztisztítóra is, amely a héten innovációs nagydíjban is részesült.

Áder János az elkövetkező 10 esztendő teendőivel összefüggésben az Országgyűléshez, a kormányhoz és az egyetemekhez, az MTA-hoz intézett kérdéseket.

– Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk? – tette fel a kérdést a köztársasági elnök.

Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta: mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene.

agrotrend.hu / MTI