Hányadán állnak a méhek? Jelenteni kellene

A NÉBIH sajtóosztálya azt közölte, hogy bár az őszi méh- és lépminta-vizsgálatok alapján az elmúlt évekhez képest valóban jelentősen nőtt a Varroa-atkával súlyosan fertőzött családok aránya, de nagymértékű méhpusztulásról nincs tudomásuk, és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadói sem számoltak be ilyenről.

A NÉBIH szerint a tapasztalt súlyos atkafertőzés miatt valóban várhatóak méhcsalád-pusztulások, illetve sok méhcsalád súlyos legyengülése, de országos szinten 80 százalékos méhpusztulás semmiképpen sem valószínű.

Mint közölték, a Varroa-atka elleni hatékony fellépés elsősorban a méhész feladata és felelőssége, ehhez pedig elengedhetetlen a méhcsaládok atkafertőzöttségének folyamatos ellenőrzése az egész méhészeti szezon folyamán. Ha a méhek pusztulásának, legyengülésének okát a méhész nem ismeri, fontos a laboratóriumi mintaküldés és a pontos kórelőzményi adatok feltüntetése a vizsgálati megrendelőn. A NÉBIH csak így tudna tudomást szerezni a méhpusztulásokról, valamint azok okát kideríteni, illetve az esetlegesen kialakuló gyógyszerrezisztenciát is csak így lehet felderíteni.

A NÉBIH hozzátette, ha valamely méhészet nagymértékű pusztulást tapasztalt, azt a hatósági állatorvos felé jelentenie kell. Az egészséges méhállomány védelme és a méhbetegségek szétterjedése ellen leginkább az írott és íratlan szabályok betartásával lehetne tenni. A hivatal megjegyezte, a Varroa- és Nosema-fertőzés nem mézzel terjed, azzal a nyúlós költésrothadás spórája terjedhet, ez azonban a méz visszaetetésének tilalmával megelőzhető.

Ami pedig az „idegen mézeket” illeti: az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság adatai alapján elmondható, hogy 2015. december 7., egy országos főállatorvosi határozat kiadása óta nem érkezett mézszállítmány Kínából Magyarország területére. Más harmadik országból történt beszállítás: ukrán eredetű méz érkezett, valamint kis mennyiségű argentin és tajvani mézszállítmányokról tettek bejelentést, melyek nem közvetlenül, hanem más uniós országon keresztül érkeztek hozzánk.

2016-ra viszont a harmadik országokból történő mézbeszállítás gyakorlatilag megszűnt, kizárólag Ukrajnából származó méztételekről érkeztek bejelentések, melyek csak két megyét érintettek és ezekből mintavétel is történt, a minták vizsgált paramétereik tekintetében megfeleltek az élelmiszerkönyvi előírásoknak. Ennek alapján

Mindezekből az következik, hogy „az Ukrajnából és Ázsiából behozott kétes eredetű olcsó mézet keverik a hazaival, így ezekkel az árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódnak meg” kijelentést a NÉBIH – saját hatósági vizsgálatai eredményei alapján – nem tudja megerősíteni.

agrotrend.hu / nak.hu