Fenntarthatóság

Innováció

Hogyan fenyegeti a klímaváltozás a mezőgazdaságot?

A Kárpát-medence térségében is számolnunk kell a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribb megjelenésével. A klímamodellek forró, csapadékszegény nyarakkal és enyhe, csapadékban gazdag telekkel számolnak. Előbbi vízhiányhoz, aszályhoz, utóbbi árvizekhez és belvízveszélyhez vezet.

A növekvő téli csapadékintenzitás ezen túl még egy másik komoly problémát idéz elő: ha hirtelen sok eső hullik, a talaj nem képes befogadni a vizet, így a növények számára nem lesz felhasználható, ráadásul a talaj felső rétegét is elmossa. A növekvő szélsebesség mechanikai károkat okoz, és ugyancsak pusztítja a talaj termőrétegét. A klímaváltozás közvetett hatásai között tartható számon, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, valamint erőteljessé válik a gyomosodás. A hazai mezőgazdaság számára mindez nagyon káros lehet.

Mit tehetünk?

„A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek csökkentésére alapvetően két lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik a biológiai alapok fejlesztése, vagyis olyan rezisztens növényfajták nemesítése, amelyek jobban elviselik a szélsőséges időjárási hatásokat, vagy legalábbis kisebb mértékű terméscsökkenést mutatnak. A másik opció új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazását takarja" – mondta A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Veisz Ottó agrárkutató, az MTA doktora, aki a martonvásári fitotronban folyó kutatások eredményeit is ismertette.

A fitotron Európa egyik legnagyobb növénykísérleti nagyberendezése. Növénynevelő egységeiben a külső környezeti feltételektől függetlenül, programozhatóan és reprodukálhatóan végezhetők a növényi kísérletek. A kamrákban a növényi élet számára fontos környezeti tényezők szabályozhatók, és a föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok előállíthatók. A fitotronban lehetőség van arra is, hogy a klíma egyes elemeinek hatását a növényi életre külön-külön is meghatározzák.

A biológiai alapok fejlesztéséhez tisztában kell lenni azzal, hogy a jelenleg rendelkezésre álló növények miként reagálnak az előre jelzett éghajlati változásokra. Különböző búzafajták fitotronban végzett vizsgálata során például kiderült, hogy magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett a termésmennyiség nőtt, ám míg az egyik növényfajta csak korlátozottan volt képes hasznosítani a szén-dioxidot, a másik szinte korlátlanul. Az aszályos körülményeket úgyszintén szimulálták, és a várakozásoknak megfelelően a mostoha viszonyok hatására a terméshozam mindkét fajtánál csökkent.

Ebből a kísérletből az derült ki, hogy a megnövekedett légköri szén-dioxid-koncentráció bizonyos mértékben képes az aszály miatt fellépő terméscsökkenést mérsékelni, ez a hatás azonban az egyes fajtáknál különbözött. Hasonló eltéréseket sikerült kimutatni az egyes fajták fagyállósága és vízhasznosító képessége között.

A legfontosabb szempontok

Röviden összefoglalva azt lehet mondani, hogy a különböző genotípusok között jelentős különbségek vannak a környezeti tényezők változása esetén, és a nemesítők ezeket az eltérő tulajdonságokat veszik figyelembe az új növényfajták létrehozása során.

Veisz Ottó szerint a klímaváltozás jövőbeli hatásainak ismeretében az új fajtáknak egészen biztos, hogy szárazságtűrőnek, jó vízhasznosító képességűnek kell lenniük, és nemcsak az időjárással kell dacolniuk, hanem a betegségekkel is. Mindezek mellett fontos a versenyképesség, azaz megfelelő mennyiségű és minőségű termést kell produkálniuk.

A kutató az előadás zárásaként annak kulcskérdésére is igyekezett választ adni. „Lesz kenyér unokáink asztalán, legalábbis Magyarországon, még akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg a klímaváltozással kapcsolatban. Hogy a föld valamennyi lakójának fog-e a rendelkezésére állni elegendő élelem, az már viszont nem a nemesítőkön és növénykutatókon múlik" – mondta Veisz Ottó.

agrotrend.hu / origo.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook