Intelligens szabályozásra van szükség ahhoz, hogy Európa elérje a 2030-as klímacélokat

Európa 2030-ra energiájának 27%-át megújuló energiaforrásokból fogja előállítani, – legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens azonban nem fogja elérni ezt a célt, hacsak nem vezet be olyan intelligens szabályozást, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs- és befektetési hajlandóságát.

A decentralizált energia-felhasználás kialakítása fontos lépés ahhoz, hogy az Európai Unió elérje ambiciózus céljait. Elõrejelzések szerint 2015 és 2025 között világszerte 400 megawatt per óráról 50 gigawatt per órára növekszik a decentralizált energiaraktár kapacitás, ez pedig tovább növeli a megújuló energiaforrások versenyképességét. Ennek egyik látható jele például az, hogy a napelem-modulok ára közel 80%-kal csökkent 2010 óta.

Ugyanakkor még mindig számos akadályt kell leküzdeni az energia-forradalomhoz vezetõ úton. Az egyik legfõbb gátló tényezõ, hogy a standardizált szabályozás az európai piac számára nem elõnyös. Minden egyes EU-tagállam maga felelõs a saját piacáért, amelynek köszönhetõen az unióban uralkodó különbözõ politikai- és piaci törekvések folyamatosan akadályozzák egymást, veszélyeztetve ezzel a közös európai klímacélokat. Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetõje elmondta: „Ha Európa döntéshozói nem törekednek az összehangolt energiapolitika megvalósítására, akkor az EU nem fogja elérni a saját maga által kitûzött klíma-célokat és a kontinens továbbra is függ majd a fosszilis üzemanyagokat beszállító nemzetektõl.”

A döntéshozóknak intelligens szabályozást kell elrendelniük
A Roland Berger szakértõi tizenhárom kritikus bizonytalansági tényezõt, tizenhat trendet, egy másodlagos elemet (urbanizációt), és négy lehetséges jövõképet vázoltak fel a tanulmányban arról, hogyan alakulhat az európai energiaszektor jövõje. A bizonytalansági tényezõket és a várható trendeket három kategóriába sorolták: ezek a politikai, a gazdasági és technológiai csoportok. Ezután az alábbi négy lehetséges jövõképet állapították meg az európai energia szektor esetében:

Zöld forradalom, amelyhez erõs piaci fejlõdésre és politikai elkötelezettségre van szükség,
Széttagolt forradalom, amely erõs piaci fejlõdést és alacsony politikai elkötelezettséget feltételez,
Piaci apátia, mely alacsony piaci fejlõdést és erõs politikai elkötelezettséget jelez elõre,
Lassan mozgó piac, amely alacsony piaci fejlõdési szintet és gyenge politikai elkötelezettséget predesztinál.

Nyilvánvaló, hogy minden esetben egy intelligens szabályozási rendszer kialakítására lesz szükség, mely egyben a piaci mechanizmusok megfelelõ mûködésének legfontosabb elõfeltétele is. „A szabályozási követelmények kényszeríteni fogják az európai országokat arra, hogy új és környezetbarát technológiákat alkalmazzanak az energia-elõállítás során” – mondta Schannen Frigyes. „Cserébe több tõke áramlik majd az innovatív megoldásokhoz és a decentralizált energiarendszerekkel kapcsolatos kutatásokba és fejlesztésekbe.”

Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy teljesítményre képes energiaraktárak még állandó kompenzációra szorulnak a változó idõjárás és a szezonális ingadozások miatt, különösen igaz ez a szélenergia és a napenergia esetében. A sikeres energia-forradalomhoz az ilyen technológiára épülõ rendszerekbe szükséges befektetni.

Üzleti modell átalakulás az energiaszolgáltatók között
Annak érdekében, hogy létrejöjjön a decentralizált energiarendszer, a piac vezetõ szereplõinek új üzleti modellt kell kialakítaniuk. Olyan új üzleti területek tûnnek majd fel, mint az okos raktározás vagy a lakossági fogyasztók számára kiépülõ digitális energia-tanácsadói rendszerek. „A vállalatoknak körültekintõen kell megtervezniük azokat a befektetéseiket, amelyek a fosszilis energiaforrásokra épülnek, hiszen idõvel mindenkinek el kell hagynia ezt a forrást. Ugyanakkor a vállalatok vagyoni helyzetétõl is függhet, hogy rákényszerülnek-e idõvel a teljes ágazat elhagyására”. – figyelmeztetett Schannen.

A fosszilis üzemanyagoktól való elszakadás kapacitás felszabadulást is jelent, ezek lekötésére új technológiákat vezethetnek be, az újonnan kialakított üzleti modelleknek megfelelõen. A vállalatok számára fontos lesz az is, hogy partneri együttmûködést alakítsanak ki startupokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, biztosítva hozzáférésüket az új technológiákhoz. Összességében Schannen Frigyes arra figyelmeztet, hogy „azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak az energia-forradalom hozta változásokhoz, azt kockáztatják, hogy korábbi sikeres üzleti modeljük elsõ sorban külsõ tényezõk miatt veszteségessé válhat.” A tanulmány IDE kattintva érhetõ el.

agrotrend.hu