2022.08.16., kedd , Ábrahám

Fenntarthatóság

2022. június 26. vasárnap • 14:20

Itthon is sokfelé hallhatjuk a kabócák énekét

Szikrázó napsütés, hullámzó tenger és a kabócák hegyet-völgyet betöltő ciripelése, egy adriai nyaralás elmaradhatatlan elemei. A kabócák énekét leginkább a mediterrán vidékekhez kötjük, pedig itthon is sokfelé lehet őket hallani.

Az énekeskabóca-féléknek világszerte 2500 faja van, ezek többsége elsősorban meleg vidékek, például trópusi esőerdők és a mediterrán területek lakója. Míg a mediterrán országokban több tucat fajuk él, nálunk csak öt faj található meg, főleg a száraz, meleg hegyoldalak erdőszegélyeiben. Tőlünk északabbra még kevesebb fajuk él, Skandináviából például csak a hegyi énekeskabóca ismert, írja a Turista Magazin.

A hímek énekelnek, a nőstények hallgatják

„A hímeknek van csak hangképző szerve, amely a potrohukban található és a rovarvilágban teljesen egyedülálló, a hangképzés izmokkal mozgatott kitinlemezek segítségével történik”– tudtuk meg dr. Koczor Sándortól, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatójától, a kabócák szakértőjétől. A hím kabócák mindezt természetesen azért teszik, hogy felkeltsék a nőstények figyelmét.

A két leghangosabb faj nálunk a 2-3 centiméteres mannakabóca, illetve a 3-4 centiméteres óriás-énekeskabóca, amelyek védett fajok.

Ezek egyúttal a legnagyobb hazai kabócák is, a többi énekeskabóca-faj is sokkal kisebb, azoknak a hangja csak pár méterre hallatszik. Ha tehát valaki nyár közepén itthon kabócáktól hangos erdőben jár, akkor biztos lehet benne, hogy a két faj valamelyikét hallja. Hogy melyiket, azt hang alapján meg lehet határozni, mivel énekük jól megkülönböztethető. Itt hallható a mannakabóca, itt pedig az óriás-énekeskabóca hangja.

Fotó: Adobe Stock

Látni nem, hallani annál inkább

„Az óriás-énekeskabóca már régóta ismert Magyarországról, de az elmúlt években, talán a számukra kedvezőbb időjárási viszonyok miatt, esetenként olyan helyeken is lehet hallani őket, ahol korábban nem.”

Egy másik hazai faj, a déli énekeskabóca jelenlétét azonban csak 2010-ben sikerült bizonyítani, éppen Koczor Sándornak és szerzőtársainak, akik a Tihanyi-félszigeten találták meg a faj különböző fejlődési alakjait. A Tihanyi-félsziget amúgy elég népszerű a kabócák körében, ott a déli énekeskabóca mellett a manna- és az óriás-énekeskabóca is megtalálható. De az ország déli részein, például Pécsen, bent a városban is egyre többfelé hallani őket, de Budapest belső, főleg budai zöld területein, például a Budai Arborétumban is énekelnek.

Az énekeskabócákkal amúgy nincs könnyű dolga a kutatóknak, mert meglehetősen rejtett életet élnek, leszámítva persze messze hangzó nyári éneküket.

Lárváik akár évekig is a föld alatt fejlődnek, ahol növények gyökerein táplálkoznak. Kifejlett életük csupán néhány hétig tart, de látni akkor sem nagyon lehet őket, a lombkorona rejtekében töltik napjaikat, ahol növényi nedvekkel táplálkoznak, és persze naphosszat ciripelnek.

Fotó: Adobe Stock

Az énekes kabócákat már az ókorban is jól ismerték, a görögök kabócákat tartották kis nádkalitkákban, hogy zenéjükben gyönyörködhessenek. A hárfán ülő kabóca a zene jelképe volt az ókori görögöknél. De a kabócák muzsikáját nem mindenki élvezi. Az Észak-Amerikában élő fáraókabócák életük javarészét a föld alatt töltik lárvaállapotban és csak 13-17 évente bújnak elő onnan, de akkor egyszerre hatalmas tömegben indul meg a rajzás. És amikor kabócák milliárdjai egyszerre zendítenek rá, na, az fülsüketítő tud lenni az ember számára.

Bár a két nagyobb és hangos énekük miatt feltűnőbb hazai fajnak elég jellegzetes a hangja, a természetben számos hasonló hangot hallhatunk nyáron. A jól ismert tücsökciripelés és a szöcskék hangja mellett egy különleges madár hangját is érdemes megemlíteni. Ő a lappantyú, amelynek hangját azonban, a kabócákkal ellentétben nem nappal, hanem éjszaka lehet hallani.

agrotrend.hu / Turista Magazin

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.