2019.09.15., vasárnap , Enikő,Melitta

Fenntarthatóság

2017. június 08. csütörtök • 09:36

Jobb ma egy túzok – a madárvédelemben is számítanak a gazdákra

A túzokot mindenki ismeri, a közmondásból mindenképp. Mivel élőhelye egyben művelési terület is, ha nem vigyázunk, megeshet, hogy csak a szólás-mondásban él tovább. Az állomány védelmére program készül, amely számít többek között a gazdálkodókra és az agrártechnológia fejlesztőire is.

A túzokbarát gazdálkodás módszereinek, eszközeinek kidolgozását és elfogadtatását az Európai Unió Life programja is támogatja. A program osztrák–magyar kooperációban valósul meg. A munka egyik meghatározó hazai szereplője a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Králl Attila, a szervezet élőhelyvédelmi csoportvezetője a gazdák megnyerése érdekében előadást tartott Mezőfalván, a szántóföldi napokon, amelyet figyelemmel kísért az agrotrend.hu is.

A túzok nagyon érzékeny faj, rendkívül rosszul tűri a zavarást – fotó: Imre Tamás

Az MME azon dolgozik, hogy egyértelműen, a számok nyelvén is kimutassa a természetvédelem és a gazdálkodás szoros kölcsönhatását. Ugyanis ami árt a természetnek, az visszaüt a gazdálkodásra is, és nem csak az élelmiszer-biztonság szempontjából. Azt szeretné elérni, ahogy az autók világában már piaci előnyt jelent az, ha környezetkímélő, az agrártechnológiában is legyen ilyenfajta szabályozás – így összegezhető az előadás fő üzenete. Lássuk a részleteket is!

Van, ahol a mezei veréb is a kihalás határán áll

- Az agrárgazdálkodás olyan területeken zajlik, amelyek egyben különböző élőlények élőhelyéül is szolgálnak, ezért igenis vannak a természetvédelemnek és a mezőgazdaságnak közös tennivalói – hangsúlyozta Králl Attila. A tudósok rendkívül sötét képet festenek az élővilág helyzetéről, ezt az európai tapasztalatok vissza is igazolják:

az agrárterületek madárvilága nagyjából 30 év alatt alaposan megcsappant.

Például a tövisszúró gébics és a mezei veréb Angliában és Hollandiában már lényegében a kipusztulás határán áll. A hazai mezőgazdasági területeken élő madarak összesített mutatója, az úgynevezett Farmland Bird Index pedig 2000 és 2010 között 35 százalékos csökkenést mutat. De nem csak a madarakra áll ez: a mezei nyulak állományában például az elmúlt 25 évben már 75 százalékos a veszteség. Olyan drámai méretű a változás, hogy egyes szakember szerint előbb-utóbb védetté kell nyilvánítani a fajt.

Králl Attila: a túzokot veszélyeztető mezőgazdálkodási mozzanatok kivédésére keresünk módszereket – fotó: agrotrend.hu

A természeti sokféleség leromlása – túl a veszteségeken – egyben fontos jelzés az adott terület környezeti állapotát jellemző faktorokról: a talaj állapotáról, a mikroklímáról, azaz csupa olyanról, ami egyben a gazdálkodás feltételeit is alapvetően meghatározza – emelte ki a szakember. Tehát

közvetlenül kihat a mezőgazdasági művelés sikerességére is.

Szemléltetésül azt hozta, hogy a beporzó rovarok mennyisége oly mértékben csökkent az elmúlt 20-30 évben, hogy már komolyan veszélyezteti az élelmezésben és a takarmányozásban fontos kultúrák létét.

Az okokról szólva elmondta: komoly kutatások vannak arról, milyen élőhelyveszteségeket okozhatnak a Vidékfejlesztési Program egyes támogatási formái, például az erőltetett szántóföldi művelésben tartás (belvíz vagy talajhiba esetén is), a szegélyek, mezsgyék, útszélek, földutak, árokpartok kiszántása. „Döbbenetes méretű” a gyepterületek csökkenése is – tette hozzá. Az a törekvés is hozzájárul, hogy megpróbálnak egy-egy területről minél nagyobb mennyiségű termést betakarítani. Hiszen ez nagyobb gépesítéssel, több műtrágyabevitellel és intenzívebb vegyszeralkalmazással jár. A szakember a klímaváltozást is a kiváltó okok közé sorolta.

- Sajnálatos módon a zöldítés nem hozott nagy áttörést. A legfontosabb agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetések hatásainak elemzése azonban azt mutatja, hogy lehet fékezni ezt a káros folyamatot. Épp ezért érthetetlen, hogy a 2016–2020 közötti időszakban jóval kevesebb pénz jut a célzott és érdemi természetvédelmi hatással járó AKG-programokra.

A Jászság, a Fertő és a Tiszavölgyi-sík is felkerült a térképre

- A Madártani Egyesület közreműködésével sikerült elérni, hogy a magas természeti értékű területek (MTÉT) térképére legutóbb felkerült három térség is. Tehát most már a Jászságban, a Fertőn és a Tiszavölgyi-síkon is igényelhetők célzott természetvédelmi támogatások.

A túzokszámot sikerült felvinni 1400–1500-ra, ezzel ez egész Közép-Európában a legnagyobb állomány – fotó: Horváth Tibor

- A gazdálkodókkal való közös munkánk nagyon fontos állomása a túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában elnevezésű program – jelentette ki. Célja a Kárpát-medencei túzokállomány hosszú távú megőrzése. Nagyon érzékeny faj, rendkívül rosszul tűri a zavarást. Ha egyszer felriasztják a fészkéről, nagy a valószínűsége, hogy nem megy vissza, de ha kétszer is megtörténik, akkor egészen biztosan elriad. A 80-as évek 8-900-s túzokállományát sikerült felvinni 1400–1500-ra, ez egész Közép-Európában a legnagyobb. A partner Ausztriában található a második legnagyobb populáció. Szlovákiában néhány tucat túzok él, Németországban még ennyi sem. Tehát Magyarország felelőssége kimondottan nagy – hangsúlyozta.

A program elemeit ismertetve elmondta: az áramszolgáltatókkal közösen a föld alá helyezik a kiemelt túzokélőhelyeken futó elektromos légvezetékeket, hogy elkerüljék a nekirepüléseket. A róka- és a borzállomány, valamint a varjúfélék okozta károk mérséklése érdekében pedig „fenntartható vadgazdálkodást” folytatnak a nemzetipark-igazgatóságok és a vadásztársaságok közreműködésével. Igyekszenek kivédeni azt a fajta zavarást is, amelyet akár a turizmus, akár a területen zajló egyéb mozgolódások jelentenek.

A szakemberek szóhasználata szerint esernyőfajról van szó, tehát 

ha a túzoknak segítünk, egy csomó földön fészkelő egyéb madárfajt is megóvunk.

Mit tehetnek a gazdálkodók?

- Nagyon számítunk a gazdálkodók és a gazdálkodókat technológiával ellátó cégek közreműködésére, együttműködésére – szólította meg a hallgatóságát. A madárbarát gazdálkodás módszereit, eszközeit szeretnénk velük együtt kifejleszteni, tesztelni. A túzokot veszélyeztető mezőgazdálkodási mozzanatok kivédésére keresünk módszereket, ugyanis  

a technológia elszállt, nagyon itt hagyott minket, természetvédőket.

A természetvédelem eszköztára nem tart lépést az agrártechnológia fejlődésével. Például egy nagy teljesítményű, gyorsan haladó kaszagépre szerelt vadriasztó láncot hatástalan, nincs esélyük a földön fészkelő madaraknak az elmenekülésre. Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy 

az agrártechnológiában is jelentsen piaci előnyt, ha egy megoldás „természetbarátibb”, környezetkímélőbb, ahogy ez az autók világában már megvalósul

Az agrotrend.hu megkérdezte, visszajelzéseik szerint milyen a gazdálkodók hozzáállása a természetvédelmi kérdésekhez. Králl Attila elmondta, alapvetően pozitív visszajelzéseket tapasztaltak. Nagyon jó például a tájékoztató kiadványaik fogadtatása.

- Egy negatív példát azért hadd mondjak! 2015-ben, amikor kimaradt az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, egy kutatócsoport bevonásával megvizsgáltuk, melyek azok az előírások, amiket a gazdálkodók akkor is betartanak, ha nincsen hozzá támogatás. Magyarán: mennyire működik az AKG-programok szemléletformáló része. Azt az eredményt kaptuk, hogy nemigen. Így ezen a területen még sok tennivaló van – mondta el.

MME azon dolgozik, hogy egyértelműen, a számok nyelvére fordítva is kimutassa a természetvédelem és a gazdálkodás szoros kölcsönhatását. Ugyanis ami árt a természetnek, az visszaüt a gazdálkodásra is, és nem csak az élelmiszer-biztonság szempontjából. Ha ez meglesz, akkor a szemléletformáló hatás is nagyobb lesz – nyomatékosította.

agrotrend.hu / P.G.

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.