Látványos az idei év rovara – a gyűjtők is kedvelik

A nagy szarvasbogár a kontinentális Európában – Magyarországon is – erdőkben, illetve kötött talajú fás legelőkön és fás pusztákon él, valamint parkokban és arborétumokban, amelyek a hajdani keményfaligetek (tölgy-kőris-szil ligeterdőkben) maradványait őrzik öreg kocsányos tölgyek formájában. Az erdőkben a ritkásabb, ligetes részeket és az erdőszéleket kedveli.

Nőstény (balra) és hím (jobbra) nagy szarvasbogár, Fotó: Somay László

A nagy szarvasbogárra az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző: a hím és a nőstény megjelenése látványosan eltér egymástól.

Nagy szarvasbogár hímje, Fotó: ProVértes Alapítvány

A hím testhossza a rágókkal együtt 30–80 mm, de ritkán ezt meghaladhatja. Teste barnásfekete, de szárnyfedői és rágói fényes sötét vörösbarnák. A jól fejlett hím szarvasbogarat semmilyen más magyarországi bogárral nem lehet összetéveszteni, ugyanis agancsszerű rágója hatalmasra nőtt.

Nagy szarvasbogár nősténye

A nőstény teste 25–50 mm hosszú. Rágója sokkal kisebb, mint a hímé, egyáltalán nem nagyobbodott meg. Feje jóval keskenyebb az előtornál, lécek nem keretezik. Elülső lábszárai ásásra alkalmasak: rövidek, szélesek, és a külső szélükön 4–6 hegyes és széles fog sorakozik.

Az imágók élettartama októbertől (amikor a bábból átalakulnak imágóvá) júliusig 10 hónap, de ennek nagy részét a föld alatt töltik; az aktív időszakuk a hímeknek csak 4–5 hét, hiszen a párosodás után elpusztulnak. Maradványaik a fák tövében több centiméter vastagságban halmozódhatnak fel az évek során. Ilyen "szarvasbogár-temetőkre" főleg nagy, idős tölgyfák alatt bukkanhatunk. A nőstények több nappal, néha néhány héttel is túlélik a hímeket. Ilyenkor azonban már a föld alatt tartózkodnak, ahol petét raknak, és legtöbbször nem is jönnek többé a felszínre.

A nagy szarvasbogarat leginkább az élőhelyeinek fogyatkozása veszélyezteti, Európa északnyugati részén emiatt ritkult meg vagy tűnt el. Fejlődéséhez nagy mennyiségű elhalt, elsősorban földben lévő faanyag szükséges, amely a gazdasági célból művelt erdőkben kevés, ha a fák nem érnek el idős kort, illetve ha az erdőfelújítás során a tuskókat is eltávolítják.

Mit tehetünk a szarvasbogarakért?

A szarvasbogár védelmét elsősorban a tenyészhelyek biztosítása szolgálja. Ennek érdekében kerülni kell a tuskók eltávolítását az erdőkből, illetve hagyni kell, hogy az erdőben jelentős számban legyenek olyan idős fák, amelyeknek a gyökérzete részben már pusztulásnak indult. A szarvasbogár fennmaradását segíti a szálaló erdőművelés, a lékek, a tisztások, a hagyásfák és a tanúfák megőrzése – tehát minden olyan tevékenység, mely változatos korcsoportstruktúrát, illetve ligetes, napsütéses-árnyékos foltokkal mozaikos erdőképet hoz létre. A vaddisznók, illetve a varjúfélék gyérítése a szarvasbogarak fennmaradására is jótékonyan hat.

A nagy szarvasbogár Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Egyben Natura 2000 jelölőfaj (közösségi jelentőségű faj) is.

agrotrend.hu / mttmuzeum.blog.hu