2022.12.06., kedd , Miklós

Fenntarthatóság

2022. május 22. vasárnap • 09:44

Magáncégekre sózzák szennyezőbb kútjaikat az olajóriások

Egy kiskapuval kerülheti meg több nagy olajvállalat a klímaelőírásoknak való megfelelést. Ahelyett, hogy kitermelési módszereiken változtatnának, ellenőrizetlen kezekbe játsszák át kútjaikat, így felmentve magukat a felelősség alól. A gyakorlat nemhogy nem oldja meg, sok esetben még ront is a helyzeten. A tanulmány készítői szerint az olajóriások klímaváltozás elleni elkötelezettsége finoman szólva is megkérdőjelezhető.

Az Environmental Defense Fund (EDF), az Egyesült Államok egyik legjelentősebb nonprofit környezetvédelmi szervezetének kutatói frissen közölt tanulmányukban 2017 és 2021 között több mint 3000 üzletkötést vizsgáltak, amelyek során a tőzsdén nyilvánosan jegyzett nagyvállalatok több tízezer problémás kútjukon és a velük járó felelősségen egyszerűen túladtak.

Fotó: Pixabay

Az őket megkaparintó magánvállalatok ellenőrizhetetlenek, tulajdonosaikra és üzleti gyakorlatukra kevés figyelem hárul, és csak a helyi szabályozásoknak kell megfelelniük. A klímahelyzet eldurvulását megakadályozni kívánó párizsi egyezmény figyelmen kívül hagyását csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet behajtani rajtuk.

Nemtörődöm fáklyásmenet

A vizsgált cégek között természetesen most is feltűnik a brit–holland Shell – amelynek mostanra már az igazgatóságát is felelősségre vonták a növekvő károsanyag-kibocsátásuk miatt –, de a már általunk szintén említett francia TotalEnergies és az olasz Eni is. Miközben a részvényeseik egyre jobban számonkérik a cégek által vállalt net-zero károsanyag-kibocsátást, addig ők tavaly csendben eladták nigériai érdekeltségeik egy részét, ezzel kifejezetten ártva a környezetnek.

Míg az ellenőrzéseknek hála 2013 óta ezeken az olajmezőkön felhagytak a rutinszerű fáklyázással, az EDF tanulmánya szerint az eladások óta a kutakat megszerző magáncégek újra aktívan földgázégetéssel termelik ki a kőolajat, ezzel nagy mennyiségű szén-dioxidot, koromszemcsét és metánt juttatva az atmoszférába.

A Világbank szerint az ilyen és ehhez hasonló pazarló és környezetszennyező iparági gyakorlatoknak központi szerepet kellene játszaniuk a károsanyag-kibocsátások visszafogásában. A CNBC megkeresésére az Eni azt nyilatkozta, hogy az eladások nem képezik részét kibocsátáscsökkentési stratégiájának, és hogy „a konkrét eszközértékesítéssel kapcsolatos kérdéseket az [új] üzemeltetőhöz kell intézni”.

Az Eni szóvivője hozzátette, hogy az ilyen eladásoknak meg kell felelniük a „helyi szabályozásoknak tartalmazniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos záradékokat, és a kormány jóváhagyásához kötöttek”.

Visszamenőleges felelősség

Szerencsére nem mindenhol ilyen megengedő a szabályozás. Egy másik nonprofit, a Ceres szakértője szerint Észak-Amerikában komoly gondot jelentenek az úgynevezett árva kutak. Ezek olyan, magukra hagyott kitermelőegységek, amelyek könnyen olyan cégek kezére kerülhetnek, amelyeknek sem a szakértelmük, sem az akaratuk nincs meg az eltakarításukhoz.

Ezzel szemben a Mexikói-öbölben például az eladónak felelőssége van, hogy a kutak kezelésére alkalmas cégeknek adja tovább érdekeltségeit. Akármennyi tulajdonoson megy keresztül egy ilyen kút, ha nem tisztítják meg rendesen, akkor a környezetvédelmi beavatkozások költségei az eredeti tulajt fogják terhelni.

Tavaly júliusban például a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátóit egyenként több száz millió dollár hozzájárulás kifizetésére kötelezték az öbölben, miután a kutakat birtokló Fieldwood Energy LLC csődöt jelentett. Az esetet vízválasztóként könyvelte el több szakember, szerintük az ehhez hasonló törvényekkel jól lehet harcolni a felelősség felelőtlen továbbdobálása ellen

agrotrend.hu / INDEX, - SM -

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.