Már a madarak sem bírták az aszályt – odébbálltak a nemzeti parkból

A térségben az év elsõ hat hónapjában mindössze 150-160 milliméternyi csapadék hullott, ami jóval kevesebb a szokásosnál (az éves átlag 550 milliméter körül mozog). Április közepéig még jött az égi áldás, de utána sajnos hiába vártunk a kiadósabb esõkre. Június közepén már elkezdtek sárgulni a rétek és legelõk, a puszta augusztusi állapotnak megfelelõ képet mutatott – adta hírül a nemzeti park.

Szürkemarhák seregélyekkel

A szárazság miatt a térségben fészkelõ vízi- és partimadarak hamar elhagyták a területet, s nagy részüknél sikertelen lett a költés. Elõször a vízimadarak mentek el, de június elején már a partimadarak is követték õket. Csupán a korán fészkelõ fajoknál, például a tõkés récéknél és bíbiceknél volt néhány sikeres költés. A késõbb fészkelésbe kezdõ piroslábú cankók és nagy godák viszont eredménytelenül költöttek. A tõkés récék a csatornák közelébe húzódtak, ahol még volt víz, s így fel tudták nevelni fiókáikat. A késõbb költõ böjti- és kanalas récék fészekaljai azonban szintén megsemmisültek.

Kis õrgébics-család 

Június elejére gyakorlatilag teljesen eltûntek a pusztai vízállások, s a réteken is megszûntek a felszíni vizek. A Kígyósi-puszta több száz hektáros rétjei, legelõi és zsombékosai teljesen kiszáradtak. A jellegzetes pusztai madarak közül ekkora már csak a gyepek felett vadászgató ragadozók, vércsék, ölyvek, rétihéják, valamint a szalakóták és kis õrgébicsek maradtak, melyeknek táplálkozásában nem játszik olyan fontos szerepet a víz.

Vörös vércse mezei pocok zsákmánnyal

A száraz kaszálókon július közepén már kóborló nagy- és kis pólingok táplálkoztak, a legelõ jószágok körül pedig népes (több százas, esetenként több ezres) seregélycsapatok szedegették a sáskákat. A csatornák pangó vizeinél még láthattunk kisebb számban récéket, gémeket, gólyákat és bíbiceket.

agrotrend.hu / Körös-Maros Nemzeti Park