2019.11.14., csütörtök , Aliz

Fenntarthatóság

2019. április 23. kedd • 08:28

Megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban

A magyar mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret kapnak a fenntartható gazdálkodást elősegítő megújuló energiaforrások.

Április 22-én világszerte a Föld napját ünnepelték, amelynek során minden évben kiemelt figyelmet kap a bolygó természeti környezetének megóvása. Ehhez az agrárium a megújulóenergia-források használatával járulhat hozzá. A magyarországi mezőgazdaságban egyre inkább teret nyer a nap-, a szél-, a geotermikus energia, illetve a biomassza alkalmazása.


Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét- fotó: Pixabay

A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, amelyet az ENSZ 2009-ben – az alternatív energiaforrások kutatója, Denis Hayes amerikai egyetemi hallgatónak a Föld védelmében indított mozgalma hatásra – módosított április 22-re.

A Föld védelméhez az agrárium a megújulóenergia-források felhasználásával tud hozzájárulni.

Megújulóenergia-forrásnak számít olyan közeg vagy természeti jelenség, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, úgy, mint

  • napenergia
  • szélenergia
  • vízenergia
  • biomassza
  • geotermikus energia.

A mezőgazdálkodás mindig is energiatermelő tevékenységet jelentett, így a megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés és a fosszilis energiáktól való függés csökkenthető, hanem a lokális energia felhasználásával a termék előállítására fordított költség is mérsékelhető. A hazai Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását.

A szélerőművek segítségével termelt villamos-energiával többek közt a kutak és tavak vízkezelésénél szerepet kaphatnak a szélkerekek. A mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely

minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák, a betakarítás idején pedig – szárazabb gabona esetében – csökkennek a mesterséges szárítás költségei.

A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot. A nap energiája, megfelelően elhelyezett eszközökkel, kiválóan hasznosítható például melegvíz előállítására, fűtésre, szárításra, stb., továbbá kiegészítheti akár a villamosenergia-hálózatot is (pl. villanypásztor).

Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is.

A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik,

megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik.

Az első, termálvizet használó hajtató-kertészetek az 1960-as években jöttek létre, és ekkor készült Magyarországon a legtöbb termálkút is. Jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkút lát el növényházat.

Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott a mezőgazdaságban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja.

Ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területeink a dél-magyarországi és a közép-magyarországi régiókban találhatóak, melyek együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki. Az optimális fejlesztés mintegy 200 ezer tonna plusz termék előállítását és jelentős foglalkoztatás bővülést és megélhetést jelentene a kertészek számára.

agrotrend.hu / NAK

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.