Fenntarthatóság

Innováció

Mekkorát és merre léphetnek az ökotermesztők?

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által tartott mezőberényi szakmai napon a legfrissebb ökológiai termesztési lehetőségek mellett az aktuális gyakorlatokról és kihívásokról kaphattunk képet.

– Az ökológiai gazdálkodók nem használhatnak kémiai növényvédő szereket, vagy legalábbis igen korlátozott azok alkalmazása – mondta Hertelendy Péter növényvédelmi szakember. Azonban így is nagyon sok lehetőség van arra, hogy a különböző kórokozókat, kártevőket kémiai anyagok bevetése nélkül féken tartsuk.

Az ökológiai termesztésben is folyik növényvédelem, ami ráadásul sokszor sokkal keményebb, mint a konvencionális gyakorlat. Emiatt pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fajtára esik a választás.

Hertelendy Péter: Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az a rassz még nem is létezik, ami jövőre pusztítani fog – fotó: Agrotrend.hu

A fajták fogékonysága, illetve ellenálló-képessége a betegségekkel szemben az évről évre megjelenő új kórokozó rasszok miatt folyamatos figyelmet igényel, ahogyan ez az előző tenyészévben jellemző sárgarozsda-fertőzés során is tapasztalható volt. Kalászos vetésforgóban az üszög, kalászos-kukorica vetésforgóban a fuzárium veszélye nő meg, különösen a tavaszi búzák esetében. 

Gabonatermesztés során a talaj felszínén maradt szármaradványok nemcsak az aktuális táblára, hanem a szomszédos táblára nézve is veszélyesek a következő évi gabonaféle szempontjából,

elsősorban a gabonafutrinka, vagy népi nevén csócsároló esetében.

A káros pentozán hatás a szakemberek számára már jól ismert tüneteket produkál, ugyanakkor egyre gyakoribb a kórokozók általi kórképhez társított, a leveleken kora tavasszal megjelenő tüneteggyüttes (fakulás, foltosodás), ami gyakran összefüggésben van a mikroelemek hiánya által okozott enzimhiányos állapottal. 

Földi Mihály az ÖMKi kalászos gabona faj- és fajtatesztjeinek eredményei kapcsán a terméseredmények és a termésminőség összhangjának fontosságát hangsúlyozta a különböző termőhelyeken.  

Drexler Dóra: Az ÖMKi a speciálisan szakosodott munkatársaival a legjelentősebb ökokutatási szervezet hazánkban – fotó: Agrotrend.hu

– Immár hatodik éve dolgozunk az ökológiai gazdálkodás kutatásában. Folyamatosan kell, hogy fejlődjünk és megpróbáljunk minél több területet lefedni, ami a gazdálkodásban segít és gyakorlati támogatást ad a termelőknek – mondta a rendezvényen Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

Az ÖMKi közvetlen kapcsolatban áll a feldolgozókkal, a szaktanácsadókkal és a hazai termelőkkel annak érdekében, hogy segítsenek bevezetni olyan termesztési lehetőségeket, amik

megkönnyíthetik a fenntartható gazdálkodás irányába való lépéseket.

– Évente országszerte több mint 120 üzemi helyszínnel tudunk kutatásokat végezni és kapcsolatot ápolni, tehát nagyon jó a rálátásunk az aktuális gyakorlatra, kihívásokra. A megoldások, eredmények, amiket találunk, jó spektrumot mutatnak, hogy az ország adott területein milyen módszer válik be – közölte Dr. Drexler Dóra.

Az ügyvezető bemutatta a szántóföldi ökogazdálkodás gyakorlatközpontú kutatásait az ÖMKi nemzetközi projektjeihez kapcsolódóan (HealthyMinorCereals, Diversifood, OK-Net Arable), amelynek során az alakor, tönke, tönköly pelyvás gabonák termesztése, valamint a távérzékelés ökotermesztésben és nemesítésben betöltött lehetséges szerepére is rávilágított. A Kutatóintézetnél kiemelten kezelik a gyakorlati eredményeket hozó kutatásaik nemzetközi mezőgazdasági kutatói hálózatokba való bekapcsolását. 

– Az On-Farm hálózat tette lehetővé, hogy bekapcsolódjunk az EU-s nemzetközi kutatási projektekbe is, ugyanis az Unió is felismerte, hogy olyan kutatásokat szeretne, ami a gazdálkodók számára hasznos és a részvételükkel zajlik – tájékoztatott Dr. Drexler Dóra.

Az ÖMKi-nél több éve futnak olyan kísérletek, amelyek a távérzékelésen alapulnak, idén pedig a gyakorlatba átemelve mérnek az On-Farm helyszíneken fajtatesztekben azzal a céllal, hogy a tápanyag-utánpótlási hiányosságokat felmérjék, terméstérképet készítsenek, mindezt pedig elsősorban azzal a céllal, hogy a későbbiekben a helyben végzett, úgynevezett részvételi nemesítést segíthessék.

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva: Kezd felértékelődni a humán növényifehérje-fogyasztás is – fotó: Agrotrend.hu

Az elmúlt időszakban jó pár alkalommal hallhattunk különféle információkat a fehérjenövényekről a GMO kapcsán, illetve Magyarország GMO-mentességének víziója okán. 

– Az ökológiai gazdálkodásban a fehérjenövények a takarmányellátáshoz kellenének, hiszen növelni kívánjuk az ökológiai állattartást – mondta Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, az ÖMKi kutatási szakreferense. – Azért, hogy legyen ökológiai tartásban nevelkedett állatok által termelt trágyánk, valamint megvalósíthassuk a szervesanyag-körforgást, ahhoz takarmányra is szükség van. Jelenleg az ökológiai sertés- és baromfitartók 10 kg-s zsákokban Ausztriából veszik az import takarmányt, mivel annyira

problémás a hazai abrakellátottság a fehérjetakarmány esetében.  

Mostanában sokszor felmerül a kérdés, hogy az ökológiailag érzékeny szóját miként és hogyan lehetne más – magyarországi viszonyok között is jól adaptálódó – maghüvelyesekkel kiváltani. A lehetőség valóban adott lenne, azonban látni kell, hogy az egyéb maghüvelyeseknek, mint a csillagfürtnek és a lóbabnak is megvan a maga speciális termőkörzete. A másik fontos tényező, hogy mit igényel a piac. A szója nem véletlenül vált a világ vezető takarmány-alapanyagává: kedvező aminosav-összetételével nem tud versenyezni egyik alternatív fehérjenövény sem, a takarmánykeverő üzemek pedig ráálltak a szója alapú abrak-előállításra. 

A Tradisco Kft. képviseletében Szabó Melinda az előző évek biotermesztési és kereskedelmi tapasztalatait foglalta össze. Felhívta a figyelmet a német, francia és osztrák piacok meghatározó jelentőségére, valamint az elmúlt évek dinamikus növekedésére az osztrák feldolgozási szektorban, valamint a második éves átállási területekről – a piacon elsősorban takarmányozási céllal – értékesíthető növények fontosságára. Ezek a termények ugyanis már jelölhetők átállási terményként, így adott részarányban bekerülhetneka biotakarmányokba. Az elhangzottak alátámasztották

az ökotermények csaknem kétszeres piaci értékesítési árát a konvencionálishoz képest

a napraforgó, repce, étkezési és takarmánybúza, kukorica vonatkozásában, különös tekintettel az orosz és ukrán piac erősödésében rejlő lehetőségek tükrében is.

agrotrend.hu 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook