2023.02.03., péntek , Balázs

Fenntarthatóság

2022. február 20. vasárnap • 13:50

Mérgezési hullám pusztított a hazai élővilágban az elmúlt évben

Súlyos mérgezési hullám pusztított a hazai élővilágban az elmúlt évben, az agrártárca adatai szerint a napvilágra került 18 eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozó madár esett áldozatul. A természetbe kihelyezett méreg ugyanakkor nem csak az állatvilágra jelent veszélyt, a tiltott növényvédő szerekkel átitatott csalétkek az emberi egészségre is károsak.

Felmérhetetlen károkat okozhat a természetben, s akár az emberéletekre is veszélyt jelenthetnek az illegálisan kihelyezett mérgek – hívta fel a figyelmet a 28. FeHoVa kiállításon megtartott megnyitóbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A hazai élővilágot, azon belül elsősorban a ragadozó madarainkat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély a mérgezés, ami egyes fajoknál akár a kipusztuláshoz is vezethet. 

fotó: pixabay.com

Az elmúlt 16 évben mintegy 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozó madár, közülük 278 sas pusztult el bizonyíthatóan az illegális mérgezések következtében Magyarországon

 – tudta meg lapunk az Agrárminisztériumtól. A tárca jelezte: tavaly újabb rendkívül súlyos mérgezési hullám pusztított hazánkban. A napvilágra került 18 eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozó madár esett áldozatul. 

Minden idők legsúlyosabb mérgezéses esete Tura település határában történt. A szakemberek összesen három fokozottan védett, 90 védett és 15 nem védett állat tetemét, valamint rekordszámú, 141 mérgezett csalétket találtak a területen augusztus és november között. A minisztérium szerint ezek az esetek azon túl, hogy drasztikus kárt okoznak a természeti környezetben és védett értékeinkben, közveszélyt is jelentenek, hiszen komoly humánegészségügyi kockázattal járnak. A kihelyezett mérgek már csekély mennyiségben is halált, illetve maradandó egészségkárosodást okozhatnak.

Mind vadgazdálkodási, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy közösen és hathatósan lépjünk fel e bűncselekménytípus teljes felszámolása érdekében. Ennek érdekében a közelmúltban több fontos kormányzati intézkedés is született – hívta fel a figyelmet az AM. Az állatok védelméről szóló törvényjavaslat szigorítását a múlt év végén fogadta el az Országgyűlés. 

A büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki mérget vagy az állatok elpusztítására alkalmas csalétket helyez ki a természetbe, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de már a bűncselekményre irányuló előkészület is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A tárca szerint a mérgezéseket szinte minden esetben már betiltott növényvédő szerrel követik el, aminek már a birtokban tartása is bűncselekmény. Ráadásul, aki méreggel fokozottan védett vagy védett gerinces állatot ejt el, az orvvadásznak tekinthető. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a vadásztársadalommal, az érintett hatóságokkal és a rendőrséggel összefogva jelentős mértékben csökkenjenek az ilyen jellegű bűncselekmények. Ez alapvető érdekünk mind a vadon élő élővilág védelme, mind pedig egészségünk megőrzése érdekében” – jegyezte meg lapunknak küldött válaszában az Agrárminisztérium.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.