Mi tartja távol a vadat?

Az okokról és a megoldási lehetőségekről Csabai Zoltán, a Szekszárdi Aranyfürt Vadásztársaság hivatásos vadásza beszélt. Mint mondta, az egyik legfőbb tényező, hogy külterületen sok a műveletlen, gazos terület, ahol a vad búvóhelyet talál, esetleg lefialhat. A kiöntött ételmaradék szintén csábító az állatok számára.

A róka például kilométerekről kiszagolja a kukában lévő szerves hulladékot, a vaddisznók számára pedig csalogató az erjedni hagyott, földön heverő gyümölcs. Akit zavar az állatok megjelenése a ház körül, az a hulladéktároló lecsukásával, a komposzt gondos elzárásával tehet ez ellen. Az emberhez közeli megjelenésükhöz hozzájárul az is, hogy a nagy területű, nagy értékű erdőket, szőlőket bekerítik a tulajdonosok, és így a vad kiszorul a zártkertekből. De az okok közé tartozik az is, hogy a vad jól alkalmazkodik az emberi jelenléttel együtt járó hatásokhoz.

A megoldást illetően Csabai Zoltán elmondta, hogy tartós védelmet a szakszerűen megtervezett, lábazatos, vagy mélyen a földbe ágyazott, vezérdróthoz rögzített kerítés jelent. A vaddisznó ugyanis a lazán rögzített kerítést az orrával fölemeli és a keletkezett lyukon behatol a területre. Jó megoldás a szakszerűen fölszerelt villanypásztor is.

Ez esetben ügyelni kell arra, hogy csak szabványos és ellenőrzött felszerelést használjunk, illetve a villanypásztort a telekhatáron belül kell elhelyezni, és tájékoztató táblával kell felhívni a figyelmet a meglétére. Fontos az is, hogy a nyomvonala karbantartott legyen, ugyanis ha benövi a gaz a vezetéket, a fű elvezeti az elektromosságot, és a felszerelés hatékonyságát veszíti. Mindkét kerítés tetején célszerű egy fehér optikai szalagot fölszerelni, ezt látva a vad kikerüli a kerítést. Sokszor ugyanis a szarvas azért szakítja át a kerítést, mert nem látja azt.

A szakember hozzátette, hogy a fény és a hanghatások csak átmeneti megoldást jelentenek, a vad jól alkalmazkodik a zavaráshoz és rövid idő, akár hetek alatt elveszíti félelemérzetét. A kémiai vadriasztó szerek többsége szintén csak ideiglenes megoldást nyújt. Csabai Zoltán arra is kitért, hogy a pihenőhelyén – gazosban, erdős területen, bozótban – nem szabad zavarni a vadat, mert a vaddisznó, esetleg az őz is, személyi sérüléssel járó balesetet okozhat.

Szigorú feltételekhez kötött a gyérítés

Zártkertben lehetőség van a kárt okozó vad gyérítésre, ám nem mindenhol. Csabai Zoltán elmondta, hogy egy lövedék a lövés leadásának helyétől négy kilométerre is képes eljutni, így kizárólag azokon a helyszíneken lehetséges az ilyen tevékenység, ahol az nem jelent veszélyt a lakosságra. Mivel zártkertben fokozottan számítani kell az emberi jelenlétre, nem lehet cserkelni, és csak a kijelölt helyről adható le a lövés.

A művelet szigorú bejelentési kötelezettséggel jár, és a rendőrség tevékenységirányítási központjában nemcsak a vadászat idejét kell megadni, hanem azt is azonnal jelezni kell, ha eldördül egy lövés. Erre többek között azért van szükség, hogy ha lakossági bejelentés érkezik a lövés hangjáról, akkor az ügyeleten megnyugtató választ tudjanak adni a telefonálónak. Csabai Zoltán elmondta, hogy egy ilyen vadászat sötétedéstől pirkadatig tart, és a vadásztársaságok nagy tapasztalattal bíró vadászainak van rá engedélye, amit három havonta meg kell újítaniuk. Évente mintegy húsz vaddisznót és 10-15 őzet ejtenek el ilyen módon.

agrotrend.hu / teol.hu