Fenntarthatóság

Innováció

Mohafalak javíthatják az egyre romló levegő minőségét

Több olyan eszköz is van már, amellyel csökkenthető a kibocsátott káros gázok mennyisége. Vannak például olyan növények, amelyek képesek a levegő finom portartalmát megszűrni, erre példa a mohafal.

A legtöbb európai nagyvárosban emelkedő tendenciát mutat a levegő összetételében a por és a CO2 koncentrációja. A levegőben a finompor-koncentrációt elsősorban a járművek, az ipari tevékenység és a fa tüzelésű kazánok eredményezik. A CO2 főként a dízelautóktól származik. A finom por és a CO2 túlzottan magas koncentrációja káros lehet az egészségünkre és a környezetünkre is, éppen ezért az EU-ban határértékeket rögzítettek, amelyek csak az év néhány napján léphető át.

fotó: Bright Green

Az egyik leginkább érintett város Stuttgart. Több olyan eszköz is van már, amellyel csökkenthető a kibocsátott káros gázok mennyisége, viszont a németországi városban olyan eszközöket, eljárásokat is keresnek, amellyel a levegő összetétele javítható.

Vannak például olyan növények, amelyek képesek a levegő finompor-tartalmát megszűrni, erre példa a mohafal. Stuttgartban március óta Cannstatter utca mentén, 100 méter hosszú mohafal hatását vizsgálják. A falat két mohafajból állították fel, ezek a Ceratodon purpureus és a Racomitrium canescens. Korábbi kísérletek során ez a két faj bizonyult a légszennyezés csökkentése szempontjából a leginkább hatékonynak.

A mohafalat a levegő szűrése során stressz éri, ezért óránként 1 percre vízzel permetezik, valamint egy finom háló gondoskodik a megfelelő árnyékról is.

A mohafal levegőszűrésének alapelve az, hogy a moha ideális állapotban 1 cm3-en a sűrű elágazódásainak köszönhetően akár 1700 cm2 növényi felületet is képezhet, amely a finom port képes felfogni. A kísérlet során vizsgálják a kiszűrt anyagok felhasználhatóságát is, pl. egy olyan baktériumfajt keresnek, amely a felfogott anyagok szerves részét képes feldolgozni, átalakítani.

A kísérlet során hetente vesznek mintát a falból és részletesen megvizsgálva mérik majd a kísérlet eredményét. A kutatók bíznak a kísérlet sikerében, hiszen előzetesen, egy autóút hídjáról mintát véve megvizsgálták az ott élő mohák tevékenységét. A megelőző vizsgálat során 1m3 moha növényi anyagban mintegy 300 milliárd finomporrészecske tapadt meg.

forrás: Gartenbau Profi 5/2017

agrotrend.hu / Benedek Borbála

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés