2019.09.21., szombat , Máté,Mirella

Fenntarthatóság

2018. április 21. szombat • 10:05

Nagy lehetőségeket rejt a kistermelők számára a napenergiával működő öntözőrendszerek elérhetővé válása

A napenergiával működő öntözőrendszerek mára már egy megfizethető éghajlatbarát technológiává váltak a fejlődő országok kis- és nagytermelői számára.

A megfelelő üzemeltetés és következetes szabályozás azonban elengedhetetlen a nem fenntartható vízhasználat kockázata, hangsúlyozta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy most közzétett jelentésben. A napenergiával működő öntözés előnyeit és hátrányait összegző kiadványát egy római kétnapos nemzetközi fórumon mutatta be a FAO.

A fotovoltaikus panelek árának nagymértékű és folyamatos csökkenése új lendületet adott a megújuló energiaforrásnak, jelentősen növelve az öntözésre fordítható vízkapacitást. A további árcsökkenés forradalmi lehet olyan térségekben mint a szubszaharai Afrika, ahol a mezőgazdasági művelésű terület mindössze 3 %-a öntözött, míg a globális átlag hétszer nagyobb.

- A napenergiával működő öntözőrendszerek elérhetővé válása és elterjedése nagy lehetőségeket rejt a kistermelők számára, akiknek

javulhat megélhetésük, gazdasági teljesítményük és az élelmiszerbiztonság

– mondta Helena Semedo, a FAO főigazgató-helyettese.

FAO globális jelentése mellett a nemrég megjelent online alkalmazás hivatott segíteni a napenergiával foglalkozók, a döntéshozók és befektetők munkáját .

A világ művelésben lévő területeinek mintegy 20 %-a öntözött, mellyel a teljes élelmiszer-termelés mintegy 40 %-át adja.  Az öntözés számos módon növeli a mezőgazdasági termelékenységet, többek között azáltal, hogy évente többszöri vetést és változatosabb növényösszetétel tesz lehetővé.

A napenergiával működő öntözőrendszerek kimagasló potenciállal rendelkeznek a szubszaharai Afrikában és Latin-Amerikában az öntözés viszonylag alacsony elterjedtsége miatt.

fotó:FAO

A FAO anyag szerint

a napenergiával működő öntözőrendszerek akár több mint 95 %-kal is visszaszoríthatják az üvegházhatású gázok kibocsátását a dízel vagy a fosszilis tüzelőanyaggal működő villamosenergia-hálózatokhoz képest.

A beruházásra megtérülése számos tényező függvénye. Szerepet játszik ebben a rendszer mérete és felépítése, a víztároló befogadóképessége és kiépíthetősége, a fúrásmélység, a terület elhelyezkedése és az öntözni kívánt talaj típusa. Emellett olyan külső tényezők is, mint az aktuális piaci helyzet, valamint a kormányzati ösztönzők megléte (vagy hiánya).

A FAO arra ösztönzi a világ kormányait, hogy vizsgálják felül ösztönzési rendszereiket, és támogassák a "zöld energiaforrásokat" a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.

Fontos kockázatra is figyelmeztet a FAO: a napenergiával működő szivattyúk a vízkészletek túlhasználatához vezethetnek, amennyiben a gazdálkodók jelentősen kiterjesztik a művelt területek nagyságát vagy vízigényesebb növényekre térnek át.

A FAO jelentés szerint a helyi igényekre szabott csepegtető öntözés vízmegtakarításhoz vezethet, azonban tévedés azt feltételezni, hogy a teljes gazdaság szintjén automatikusan ugyanez a jelenség lesz tapasztalható.

Az öntözéssel kapcsolatos politikai döntéseket csak egy nagyobb területet csapadék-felmérése után lehet helyesen meghatározni, mert a hidrológiai ciklusnak a csapadék, a felszíni vizek, talajnedvesség és a párolgási folyamatok mind részei.  

A modern, napenergiával működő öntözőrendszerek számos, a vízgazdálkodást javító eszközt kínálnak. Létezik olyan elektronikus ellenőrző rendszer például, mely valós idejű információt ad  a tárolótartály telítettségéről, a szivattyúzás sebességéről és a kútban lévő víz mennyiségéről, ezzel lehetővé téve a túlhasználat megelőzését – messziről. India és Egyiptom egyaránt kísérleteznek ezzel a módszerrel.

Egy működő alternatíva, a víztartályok telítettségét a valós kereslet és kínálat alapján állíták be, amit műhold- és földhő képekkel lehet meghatározni. Ez utóbbi alkalmazását megkönnyíti, még akár egy kisebb földterület esetében is, a FAO nyílt elérésű víztermelékenységi portálja

A FAO azt javasolja, hogy

a napenergiával működő öntözést egy jól felépített vízgazdálkodási tervvel kell elkezdeni.

Egy 25 ország szakértőinek bevonásával készült felmérésés azt mutatja, hogy bár az országok háromnegyedénél már fellelhetők kormányzati programok a helyi öntözés előmozdítására, de csak kevesebb mint a felénél van szabályozás az öntözési célú vízkészletek maximalizálására.

Mivel a napelemek olyan időkben is energiát termelnek, amikor nincs szükség öntözésre, jelentős többlet energiára lehet szert tenni, ami felhasználható rizshántolásra, malmok, víztisztítók vagy hűtőrendszerek működtetésére, hozzájárulva a vidék fejlődéséhez és a jövedelem növeléséhez. Ez az energia lehet akár jövedelemforrás is, visszatáplálva a többletet a villamosenergia-hálózatba.

agrotrend.hu / FAO

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.