Negyvenezer hektárnyi erdőt kértek a gazdák

 A két évvel ezelőtt átalakított támogatási rendszernek köszönhetően közel negyvenezer hektárnyi új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be támogatási igényt az erdőgazdálkodók – közölte az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős helyettes államtitkára szombaton, Szigetváron – írja a Világgazdaság.

Szentpéteri Sándor a magánerdősök baranyai kisvárosban rendezett országos találkozójának megnyitóján azt mondta, az Agrárminisztérium (AM) szeretné elérni, hogy a gyengébb termőképességű területeken a gazdálkodók számára minél inkább valós alternatíva legyen az erdők nevelése. Ennek érdekében, fűzte hozzá, 2019-ben átalakították a támogatási rendszert. Az intézkedés hatására  az erdőtelepítési kedv megnövekedett, azóta már 39 ezer hektárt meghaladó új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdák, a támogatásokra megajánlott összeg pedig meghaladta a 100 milliárd forintot.

A helyettes államtitkár a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) rendezvényén beszámolt arról, hogy sikerült megnyitni a lehetőséget az erdészeti csemetetermelés számára is azokkal a gépesítési pályázatokkal, amelyekben még ma is nagy a tartalék.

Fotó: Shutterstock

Kiemelte: az AM azon dolgozik, hogy a közös európai uniós agrárpolitika a jövőben is komoly mértékű támogatásokat biztosítson az erdőgazdálkodók számára,  ennek érdekében pedig új, a magánerdő-gazdálkodók érdekeit érvényesíteni hivatott főosztályt is létrehoztak az államtitkárságon belül.
Reményét fejezte ki, hogy a következő támogatási ciklusban meg tudják őrizni az erdőtelepítési támogatásokat, így a Natura 2000 támogatások kiszélesítésére és a meglévő erdőkben alkalmazott környezeti többletvállalások támogatási lehetőségeinek bővítésére készülnek.
A klímavédelem kapcsán aláhúzta:  a hazánkban érvényben lévő jogszabályok garantálják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, egyúttal szigorú szankciókat tartalmaznak az ezzel ellentétes tevékenységekkel szemben.

Szentpéteri Sándor úgy vélekedett, európai szinten is érvényesíteni kell azt a gondolatot, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak pozitív hatásai vannak, ezért Magyarország 11 országgal közösen tiltakozott a gazdálkodók és a tagállamok érdekeit figyelmen kívül hagyó közös európai erdészeti stratégia ellen. Meggyőződésünk, hogy a magyar erdők nem a gazdálkodók ellehetetlenítésével, hanem partnerként történő bevonásával és ösztönzésével tudják betölteni az egész társadalom számára fontos védelmi és szociális funkcióikat – húzta alá a politikus.

Hozzáfűzte: a gazdasági fenntarthatóság lényeges eleme, hogy az ellenőrzött módon megtermelt faanyag hasznosítható legyen. Ezért fontos szerinte a faipar és az erdőgazdálkodás közötti szoros együttműködés, a faalapú termékláncolat egységes kezelése és az innovációk támogatása.
Mocz András, a MEGOSZ elnöke az mondta,  az Európai Unió idén júliusban kihirdetett, 2030-ig szóló, zöld szervezetek szája íze szerint íródott erdészeti stratégiája csak a jóléti államoknak kedvez, háttérbe szorítja a tartós erdőgazdálkodást, készítésekor pedig figyelmen kívül hagyták az erdőgazdálkodók, erdészek és a faiparban dolgozók véleményét. Közölte: a stratégia ellen tizennégy szakmai szervezet lépett fel, mert úgy vélik, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak és többfunkciós szerepének továbbra is a stratégia fő alapelemeinek kell lenniük.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, országgyűlési képviselő azt mondta, a magánerdő-gazdálkodás és a faipar – elsősorban külső tényezők miatt – kihívások előtt áll, ezért főként a jogszabályok előkészítése és az agrárpolitika formálásában a NAK-ra is fontos szerep hárul. Kiemelte, hogy a magyar kormány a vidékfejlesztési támogatások tekintetében a jövőben bő forrásban részesíti az ágazatot, ami reményei szerint jelentős mértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz is.

Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy a szövetség a baranyai kisvárost választotta éves találkozója helyszínéül, ugyanis – utalt rá –  a magyar kormányzatnak köszönhetően mind a középkori vár, mind a település folyamatos megújulásban van. Hozzáfűzte: a jövőben is várhatóak a várost érintő beruházások, többek között küszöbön áll a Kaposvár és Szigetvár közötti kerékpárút megépítése és zajlik az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs közötti szakaszának tervezése.

A magánerdősök országos találkozójának keretében szombaton átadták a MEGOSZ idei kitüntetéseit, majd egész napos szakmai program vette kezdetét előadásokkal, gépbemutatókkal és kulturális programokkal.