Fenntarthatóság

Innováció

„Nem Isten ellen való, ha élelmiszer-alapanyagot ipari célra használunk fel”

Jelenleg igen kedvező a gazdasági környezet a bioetanol-gyártás fejlődéséhez. A közvetlen és vidékfejlesztési támogatások, valamint az alacsony hitelkamatok is jó alapot teremtenek a növekedéshez, de a növekvő állatállomány is bővülő piacot jelent a melléktermékek számára.

Egy modern biofinomító képes arra, hogy gazdasági és társadalmi fellendülést hozzon a vidéki közösségeknek – derült ki a Fenntartható vidéki reneszánsz egy bioetanolüzem példáján keresztül című tanulmányból, amelyet kedden a Magyar Tudományos Akadémián mutattak be. A kutatás a Pannonia Ethanol 2012-ben létesített dunaföldvári bioetanolüzem példáját vizsgálta, amely Magyarország kukoricatermesztő vidékének szívében található. 

– Sikerként értékelhetjük, hogy a magyar mezőgazdaságban az elmúlt években kedvező folyamatok indultak el, aminek köszönhetően folyamatosan erősödik az ágazat. Ugyanakkor a mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, versenyképességének növelése érdekében további erőfeszítésekre van szükség – mondta Nagy István parlamenti államtitkár a rendezvényen. 

Nagy István: Fontos cél, hogy ne nyersanyagot, hanem magasan feldolgozott termékeket exportáljon a magyar gazdaság – fotó: Agrotrend.hu

Ide tartozik az ágazat legnagyobb felvevőpiacának számító élelmiszeripar fejlesztése, valamint ezzel párhuzamosan az agrárexporton belül a feldolgozott termékek arányának növelése. Mindez a gazdák számára kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb értékesítést jelent, emellett nő az agrárgazdaság által megtermelt hozzádadott érték és a foglalkoztatottság. 

– Arra szeretnénk rávenni a gazdákat, hogy nyersanyag vagy alapanyag termelése helyett minél nagyobb feldolgozottsági szintű terméket, élelmiszert állíthassunk elő – közölte az államtitkár. – Addig, amíg nyersanyagot tudunk exportálni, hazánkban mindig lesz létjogosultsága bármilyen célú feldolgozásnak, hiszen hozzáadott értékkel nagyobb exortbevételre tehetünk szert, és

a gazdáink is több és magasabb jövedelmet tudnak elérni.

Az agrárkülkereskedelem feldolgozottság szerinti szerkezetében az elmúlt években kedvező változások történtek: a nyersanyagok aránya 38-ról 31 százalékra csökkent, míg az elsődlegesen vagy másodlagosan feldolgozott termékek aránya 62-ről 68 százalékra emelkedett. Érdemes kiemelni, hogy a másodlagosan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010 és 2016 között emelkedett, ennek köszönhetően pedig 2016-ban 2/3-ával haladta meg a hat évvel korábbi értékeket.

Mivel a hazai gabonatermés jelentősen meghaladja a belföldi felhasználást, ezért nagy exportárualap képződik. A gabonafélék részesedése a teljes agrárkivitelből 15-19 százalék között változott az elmúlt hat esztendőben. 

– A Fölművelésügyi Minisztérium agrárpolitikájának célja, hogy a hazánkban megtermelt gabonát minél nagyobb arányban használja fel az állattenyésztés és az élelmiszeripar. Ebben a folyamatban egyre komolyabb szerepe van a bioüzemanyagokat gyártó cégeknek, így a Pannonia Ethanolnak és a Hungrananak. A két cég az elmúlt években folyamatosan bővítette kapacitását, ennek köszönhetően évente együtt mintegy 2,2-2,3 tonna kukoricát, a teljes termésmennyiség 25-30 százalékát voltak képesek feldolgozni – jelentette ki Nagy István.

A bioetanolgyártás egyre nagyobb és minőségibb piacot jelent a gazdálkodóknak,

növeli a vidéki foglalkoztatást, emeli a hazai hozzáadott értéket, jelentősen hozzájárul az agrárexporthoz és az -egyenleghez. Emellett a gyártás során kiváló minőségű magas fehérjetartalmú melléktermék is képződik, ami jól hasznosítható az állattenyésztésben, ezzel is csökkentve a GMO tartalmú szója importját. 

– Ha van erkölcsi igazolása annak, hogy nem Isten ellen való tevékenység, ha élelmiszer-alapanyagot ipari célra használunk fel, akkor pontosan ez az a momentum. A melléktermék kiváló fehérjetakarmány, aminek további kísérletezésével valóban ki tudjuk váltani a GMO-s import szóját – tette hozzá.

A Pannonia Ethanol Kelet-Közép-Európa legnagyobb bioetanol gyártója, az évente 450 millió liter bioetanol mellett 325 ezer tonna magas fehérjetartalmú száraz törkölyt (DDGS), illetve 10 ezer tonna kukoricaolajat állít elő – fotó: Pannonia Ethanol

A gyárak az előállított bioetanol nagy részét exportálják és évről évre nagyobb mennyiségben vásárolnak fel kukoricát. A beruházások eredményeképpen a gyárak korszerűek, termékeik és melléktermékeik versenyképesek az európai piacon, így az etanolt a legnagyobb mennyiségben importáló Németországban is. Ennek köszönhetően Magyarország – Franciaország után – az Európai Unió második legnagyobb nettó exportőre etanolból 2012 óta. A bioetanol-export dinamikusan, 2012 óta több mint kétszeresére bővült, értéke 2016-ban 296 millió euró volt. 

A bioetanol-gyártás melléktermékei közül a kukoricatörköly nagy mennyiségben áll rendelkezésre hazánkban, ugyanakkor a minősége az alapanyag beltartalmától függően változhat. Minőségét és felhasználhatóságát nagy mértékben befolyásolja a kukorica mikotoxin-tartalma, amely a termékekben 3-4-szeresévé dúsulhat, ezért a jövőben fontos kihívás, hogy a bioetanol-gyártáshoz felhasznált kukorica minden évben megfeleljen az állattenyésztés igényeinek is. 

– A beruházás eredményeképpen kimutathatóan csökkent az elvándorlás a térségből, emellett háromszorosára nőtt a település adóerő-képessége, illetve a gyárban tapasztalható átlagos bérszínvonal kétszerese az országos átlagénak – foglalta össze a kutatás üzeneteit Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója. 

A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatócsoportja végezte Dr. Koós Bálint vezetésével. 

agrotrend.hu / Erdei Gabriella

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook