Nem térdel le Magyarország a GMO-lobbi előtt

fotó: 123rf

A tagállamok zöme viszont – köztük hazánk is – nem kér a genetikailag módosított élelmiszerekből és takarmányokból. Ennek eredményeként pár hónapon belül a magyar boltokba kerülhetnek az első, „GMO-mentes termelésből” védjeggyel ellátott termékek.

Várhatóan az idei év első felében életbe léphet az a miniszteri rendelet, amely a hús, hal, tej, tojás, méz és méhészeti termékek, növényi alapanyagok, összetett élelmiszerek és a takarmányok GMO-mentes jelölését szabályozza. Ehhez viszont Brüsszel jóváhagyására is szükség van. Ha az unió rábólint a rendeletre, akkor „GMO-mentes termelésből” védjegyet kaphatnak azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak genetikai­lag módosított alapanyagot, az állati termékeknél pedig azok, amelyek esetében bizonyíthatóan „tiszta” takarmányon nevelkedett a jószág.
 

Európában hamvába holt

Európában lényegében kudarcot vallott a génmódosított növényekkel kapcsolatos lobbitevékenység, mindössze százezer hektáron zajlik efféle termesztés az egész kontinensen – mondta el az MNO-nak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségnek (MTSZ) programvezetője. Ez az európai mezőgazdasági területek kevesebb mint egy ezreléke. A szakértő leszögezte: az uniós tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek arról, hogy mely génmódosított növény termesztését tiltják be vagy engedélyezik.

Ugyanakkor van miért aggódnunk is. Fidrich Róbert rámutatott: elképzelhető, hogy a géntechnológiai lobbi eléri, hogy a tagállamok könnyebben rábólintsanak az uniós szintű engedélyezés bevezetésére. Az MTSZ programvezetője szerint ez a dominóhatás miatt globális szinten okozhat problémát, lavinát indíthat el, ha a nagyvállalatok – legalábbis látszólag – maguk alá gyűrik az EU-t.

Ez egyelőre nem következett be, de nem elképzelhetetlen, hogy az Európai Bizottság jövőre megpróbálja engedélyezni néhány génmódosított kukoricafajta termesztését. Az egyetlen ma köztermesztésben lévő GM-növény az unióban szintén egy kukoricafajta, a MON810 jelű, ám ezt szinte kizárólag Spanyolországban termesztik.
 

Nálunk csak kutatási céllal

A géntörvény 1999. évi hatályba lépése óta Magyarországon kizárólag kutatási célra engedélyezték genetikailag módosított növényfajták termesztését rendkívül szigorú biztonsági feltételek mellett. Még az alaptörvény is rögzíti, hogy „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, a jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal (…) segíti elő”.

Óriási sikerként könyvelhető el az a tavaly októberi EB-határozat, melynek értelmében az engedélyezett vagy engedélyezés előtt álló fajták termesztése nem terjedhet ki hazánk területére. Ez azt jelenti, hogy hazánkban már explicit tiltás nélkül is működik a génmódosított élelmiszer-mentesség – olvasható a kormány hivatalos honlapján. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Hír TV-nek januárban kijelentette: hazánk a kezdeményezője annak, hogy az unió legyen GMO-mentes.
 

Amerika élen jár a termesztésben és az exportban

Egy 2010-ben, a Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (ISAAA) által publikált tanulmány szerint 1996 és 2010 között az összesített GMO-s vetésterület meghaladta az 1 milliárd hektárt (ez megegyezik az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína teljes területével; a pdf itt elérhető). A világon jelenleg mintegy 148 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Argentína, Brazília és Kína is jelentős GMO-területekkel bír. 2010-re a génmódosított növényeket termesztő országok száma rekordot döntött: 29-re ugrott.

Az USA-ban és Dél-Amerikában termesztett GMO-növények élelmiszer vagy takarmány formájában szabadon bekerülhetnek az európai piacokra is, ehhez csupán az EB engedélyezése szükséges. Jelenleg nagyon sok génmódosított takarmány, sőt élelmiszer kereskedelme engedélyezett Európában.
 

A cégek kiskapukat keresnek

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások még hozhatnak meglepetést az egyes uniós tagállamok számára is, ugyanis az amerikai cégek nyomásgyakorlása még akár a tagállami szintű szabályozást is alááshatja. Ezzel kapcsolatban a szakértő kiemelte: a szabadkereskedelmi egyezményben közös célkitűzésként szerepel, hogy felszámolják a biotechnológiára, géntechnológiára vonatkozó kereskedelmi korlátokat. A megállapodásnak része lenne egy befektető–állam vitarendezési (ISDS) mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy a multinacionális cégek elmaradt nyereség jogcímén bepereljék azokat az államokat, amelyek az állampolgárok egészségének védelme érdekében megtesznek bizonyos lépéseket, például tiltják a génmódosított növények termesztését.

Habár a tagállamok elkötelezettek a GM-mentes élelmiszerek mellett, a géntechnológiai nagyvállalatok addig nem nyugszanak, amíg meg nem hódíthatják az európai piacokat. Céljaik eléréséhez uniós tisztségviselőket is puhítanak, rajtuk keresztül lobbiznak a szigorú európai szabályozás puhításáért. Még magára az Európai Bizottságra is komoly nyomás nehezedik. Az amerikai mamutcégek most elsősorban az engedéllyel nem bíró fajtákra vonatkozó zéró tolerancia feloldásáért harcolnak a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások során, hiszen azt a kereskedelmet akadályozó korlátnak minősítik.

Ezzel kapcsolatban már most – miközben még zajlanak a tárgyalások – tett lépéseket a bizottság – hangsúlyozta Fidrich. Erre egyébként a Föld Barátai nevű szervezet által még tavaly augusztusban kiszivárogtatott levél hívta fel a figyelmet. A testület azt kérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) tisztviselőitől, hogy vizsgálják felül a génmódosított termékeket érintő korlátozásokat az „alacsony szintű GMO-tartalmú” áruk esetében – a szervezet honlapján elérhető a nyomásgyakorlást bizonyító levél is. (A pdf itt olvasható.)

Ha mindez netán nem lenne elég, van még egy probléma, ami az előzőből következik. Ha a cégek célt érnek, akkor még az is előfordulhat ugyanis, hogy sok millió dolláros kártérítést kell fizetnünk, ha továbbra is fenn akarjuk tartani a GM-mentességet.
 

Elavult vs. modern szabályozás

A konfliktus részben az amerikai és az európai szabályozási környezet különbözőségéből ered. Az Egyesült Államok a „lényegi azonosság” elvét alkalmazza, tehát az a GMO, amely szinte megegyezik az eredeti terménnyel, zöld utat kap. Az USA-ban előzetesen egyáltalán nem vizsgálják a GMO-k környezetre, egészségre gyakorolt hatását, a génmódosított termékek pedig mindaddig viríthatnak a boltok polcain, amíg ki nem derül, hogy ártalmasak. Az Európai Unió ezzel szemben a kockázati szempontú megközelítésben hisz. Az itteni előírások úgy rendelkeznek, hogy csak akkor hozható forgalomba egy termék, ha százszázalékosan megbizonyosodtak arról, hogy nincsenek káros élettani hatásai.
 

Magyarország nem kér a GMO-s szójából

Amellett, hogy Magyarország elkötelezett a GMO-mentes élelmiszerek terén, fontos célként tűzte ki a GM-szója súlyának csökkentését is az állatok takarmányozásában. Így mindenképpen szükség van a fehérjetakarmány termelésének növekedésére, ezért az illetékes minisztérium az uniós agrártámogatások keretéből új támogatást vezetett be – közölte a Magyar Idők. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a lapnak rávilágított arra, hogy e célra 2020-ig évente 8,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A hazánkban termelt takarmányról így egyértelműen tudni lehet, hogy GMO-mentes, ezzel az állati eredetű termékek előbb-utóbb „GMO-mentes termelésből” származó védjegyet kaphatnak.

agrotrend.hu / mno