Nemzetközi „Bioenergia hét” Budapesten

A négy nap során a résztvevők áttekintik az eddigi tapasztalatokat a szilárd, cseppfolyós és gáznemű bioüzemanyagok előállításában és használatában, egyúttal teret adva az új lehetőségeknek és együttműködéseknek is a közelmúlt technológiai újításai, a piaci körülmények és a bioenergia nyersanyagok elérhetőségében bekövetkezett változások tükrében. 

Feldman Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a rendezvény megnyitóján kiemelte: Magyarországon a téma napjainkban különösen aktuális, hiszen jelentős mennyiségű biomassza termelődik évente, melynek számottevő részét nem megfelelően hasznosítják, vagy egyáltalán nem használják fel. Ezért fontos feladat, hogy az élelmiszertermelés mellett a többi ágazattal is együttműködési partnerség jöjjön létre a biomassza alapú gazdaság megteremtésében, elsősorban az ipar és az energiaszektor területén.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: nemcsak Magyarországon vannak rejtett kapacitások a megújuló energiatermelés területén. A fejlődő országokban szintén jelentős mértékű a termelődő biomassza mennyisége, ennek felhasználása óriási lehetőséget jelent valamennyi tagország számára. A fejlett világnak közös feladata a meglévő alapanyagokra alapozott korszerű és modern technológia átadása a fejlődő országok részére, annak érdekében, hogy saját energiaellátásukat diverzifikálni tudják – fogalmazott a helyettes államtitkár.

A Bioenergia hét megnyitóján Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és regionális képviselője hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és élelmiszerellátás nem elválasztható az éghajlatváltozás és az energiaszektor kihívásaitól. – A bioenergia, ha megfelelően állítják elő, akár a vidékfejlesztés eszköze lehet, jövedelemforrást biztosítva az ott élőknek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az integrált megoldás kell követnünk, ami az élelmiszert és az üzemanyagot egyszerre biztosítja. Európában már jelenleg is sok ország használja modern és fenntartható módon a biomassza-alapú energiát energiamixének szélesítésére és egyúttal üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére. Közép-Európában és a környező országokban is jelentős, de gyakran kiaknázatlan, lehetőség rejlik a szektorban – mondta Rakhmanin.

A budapesti rendezvényre az európai és szomszédos országokon kívül a világ más pontjairól (Brazília, Japán) is érkeztek a terület nemzetközi szakértői és döntéshozók a FAO római központján belül működő Global Bioenergy Partnership (GBEP) meghívására, hogy elsősorban Kelet-Európára és Közép-Ázsiára összpontosítsák figyelmüket. Különös jelentőséget ad a találkozónak, hogy idén épp 10 éves a Partnerség. Az GBEP elnevezésű nemzetközi kezdeményezés 2006-ban jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse a kormányok, kormányközi szervezetek és más partnerek közötti együttműködést a bioenergia fenntarthatóságában, valamint a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, és lehetővé tegye a jó gyakorlatok átadását.

A budapesti rendezvényen bemutatják a FAO és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) új módszerét, amely döntéshozóknak kínál segítséget klímabarát technológiák piaci bevezetéséhez. Továbbá a meghívottaknak alkalma nyílik, hogy helyszíni üzemlátogatáson keresztül bepillantást nyerhessenek egy-egy hazai jó példa megvalósulásába is.

agrotrend.hu