2021.12.06., hétfő , Miklós

Fenntarthatóság

2016. december 23. péntek • 12:52

Növeli a nyereséget a zöldülés

Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, amelyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.

Közel ötven olyan elemzés látott már napvilágot neves intézményektől, mint az Economist Intelligence Unit, a Deloitte, a Harvard, az MIT Sloan School of Management, az A.T. Kearney vagy a Goldman Sachs, amelyek azt állítják, hogy a cégek zöldülése növeli a nyereséget – írja a Piac és Profit.

Az erőforrások pazarlása együtt jár a pénzpazarlással, s a racionalizálás nemcsak környezetkímélő, hanem a büdzsét is tehermentesíti. A zéró hulladék – zéró emisszió – zéró nem megújuló erőforrás hármasságát célzó cégek rendre jobban teljesítenek, mint pazarló társaik.

A Dupont vegyipari óriás 2000-ben határozta el, hogy 65 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását. 2007-re évi 2,2 milliárdos megtakarítást ért el így. Az AT&T telkocég évi 86 millió dolláros megtakarítást realizált hatékonyabb energiafogyasztással, az IBM 2009 óta évi 370 milliót, a GlaxoSmithKline gyógyszergyár 3 év alatt 6,3 milliót. De spórol a Tesco is évente 239 millió dollárt energiatakarékossággal, a Walmart áruházlánc évente 200 millió dollárt takarít meg csak a gépjármű-üzemanyagfogyasztáson. A Nike konténeres nemzetközi szállítmányozása optimalizálásával 8,2 millió dollárt takarított meg 2009-ben.

A Green America 2013-as felmérésében részt vevő vezérigazgatók 71 százaléka állította, hogy figyelembe veszi döntéseiben az ökológiai szempontokat. Az 1300 megkérdezett kisvállalkozásnak 79 százaléka vallotta, hogy versenyelőnyt jelent nekik, ha zöld termékeket és szolgáltatásokat kínálnak. Hiszen a fenntarthatóság fontosságát a vásárlók is látják. Amerikában egy 2010-es felmérés szerint a fogyasztók 20 százaléka hajlandó többet fizetni olyan termékért, amelynek kedvezményezettje nemcsak ő maga, hanem a környezet és a társadalom is. A Green America vizsgálatában a fogyasztók 67 százaléka gondolkodott így. Az új szempontrendszer tehát elérte a kritikus tömeget, legalábbis az USA-ban. A lakossági szemléletváltásra reagált a vállalati szektor is.

A Daily Finance 2012-es jelentése úgy találta, hogy a legfenntarthatóbb vállalatok azért léptek termelésük zöldítésének útjára, mert nagyobb fogyasztói elvárásokkal és a közvélemény nyomásával kellett szembenézniük. Az a márka, amely vonzó akar lenni a ma fogyasztóinak, és releváns akar maradni a jövőben is, zöld márkaként pozicionálja magát.

A társadalom egészének jóléte is üzleti szemponttá vált. Egyes bizniszguruk szerint a céges társadalmi felelősségvállalás is kifizetődő, nemcsak a termelés zöldítése. A CSR kedvezményezettjei alapvetően három rétegre bonthatók: a bioszférára, az alkalmazottakra, akiknek jó létét szem előtt tartja a cég, s ezzel lojalitást vált ki belőlük, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekre, amelyeket beemelnek a beszállítók, az alvállalkozók közé.

De pénzre fordítható-e a good will, a jó reputáció? Az Economist Intelligence Unit 2008-ben végzett felmérésében a válaszadó menedzserek 74 százaléka vélekedett úgy, hogy a CSR vagy corporate citizenship segít növelni a cég profitrátáját. Inkább olyan eseteknél mutatható ki a társadalmi értékteremtés profitnövelő ereje, amikor egy etikus vagy ökobarát áru (például fair trade tea vagy víztakarékos mosószer) előállításába bevontak egy szegényközösséget, amivel javult az életminőségük és lakóhelyük állapota is, s eközben a termék sikeres lett a piacon, növelve a vállalat forgalmát.

agrotrend.hu / piacesprofit.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.