Fenntarthatóság

Innováció

Hogyan lát el élelemmel a hidropónia és csöpögtető öntözés egy egész kontinenst?

Egy energiatakarékos technológia, ami lehetővé teszi, hogy a szárazságtól sújtott, elszigetelt területeken is friss zöldség teremjen.

Kész csoda, hogy az ausztrál szupermarketek még tartanak friss zöldséget a robbanászerűen terjedő zöldségdoboz-kiszállító szolgáltatások jelenléte mellett.

A zöldségdoboz rendszer alapelve, hogy a belekerülő zöldségeknek helyi termelőtől kell származnia, ami gyakorlatilag kizárja a száraz Wheatbelt régió városait Ausztráliában – számol be a The Guardian. Vagyis kizárta azelőtt, hogy a Wide Open Agriculture óriási üvegházhoz hasonló építményt létesített zöldségtermesztés céljából. A Waginban elhelyezkedő ültetvényről a közvetlen a háztartásokba szánt dobozok uborkával, paprikával, paradicsommal és más hasonló zöldségekkel megpakolva indulnak útjukra.

A hidropóniás gazdálkodás lenne a jövőbe mutató kiút a szárazsággal küszködő országok számára? – fotó: Paul Miller/AAP

– Sok helyről azt halljuk vissza, hogy visszahoztuk a zöldségek igazi ízét, kiváltképpen a paradicsomét – újságolta Ben Cole, a Wide Open Agriculture kezdeményezés hátterében lévő startup ügyvezető igazgatója. – Sikerünk kulcsa, hogy friss zöldséget árusítunk egy olyan régióban, ahol nem nagyon van más helyi termesztő.

A vállalkozás arra épít, hogy a vásárlók egyre inkább keresik az olyan friss élelmiszereket, amelyek nem terhelik a környezetet.

A felhasznált csöpögtető-öntözéstechnológia például mindössze 10%-át igényli szabadföldi termesztésben szükséges vízmennyiséghez képest.

Ráadásul a szerkezet 5400 négyzetméter alapterületen mozgatható tetővel és falakkal van felszerelve, amelyek automatikusan nyílnak és záródnak, így csökken a párolgásból adódó vízveszteség.

A felhasznált víz a high-tech farmon természetes felszíni vízfolyásból származik, amelyet egy gátrendszeren vezetnek keresztül, mielőtt a napenergiával működtetett öntözőrendszerbe szivattyúznák. A magasan fekvő területeken elvezetett víz így még azelőtt kerülhet felhasználásra az ausztrál régió elsődleges zöldségtermesztői által, mielőtt szikesedhetne – érvel Ben Cole. 

A Sundrop Farms Dél-ausztáliai Augusta kikötő közelében található 65 hektáron elterülő létesítménye – fotó: Sundrop

A Wide Open Agriculture abban az agroökológia megközelítésben hisz, hogy a zöldségtermesztés új korszaka keződhet meg. 

Az okos-vízfelhasználás mellett előállított élelmiszerek szolgáltatóinak másik új és fontos szereplője a Sundrop Farms. Az Adelaide-ben székelő cég az első Ausztráliában, aki kereskedelmi forgalomba került hidropóniás tehnológia használata mellett termel.

Az olyan hidropóniás telepek, mint a BrightFarms és AeroFarms, az Egyesült Államokban úttörőknek számítanak a termőföld és természetes napfény nélkül megvalósítható hidropóniás termesztésben.

A növények tápanyagdús vízet tartalmazó tálcában fejlődnek, a fotoszintézishez pedig energiatakarékos LED izzók biztosítják a megfelelő fénymennyiséget.

– A hidropónia világszerte virágzó iparág, hiszen a termelés változatos körölmények mellett folyhat – mondta Philipp Saumweber, a céget vezető korábbi befektetési bankár. A Sundrop ennek ékes bizonyítéka, hiszen a 65 hektáros létesítményét egy valóságos sivatagba telepítette.

A tehnológiát érő egyik bírálat, hogy meglehetősen magas az energiaigénye a beltéri világítással és automata fűtő- és hűtőberendezéseivel. A Sundrop sikerrel és gyorsan reagált a vádakra, koncentrált napelemeket üzemelt be.

A kevés, de annál értékesebb lehulló csapadék vagy felszín alatti vízforrások mellett a Sundrop azt a megoldást választotta, hogy sótalanítja az óceánból szivattyúzott tengervizet. Ez a megújuló energiaforrásból fenntartott sótalanító berendezés napi szinten 1 millió liter édesvizet állít elő.

A vállalkozás természetes fertőtlenítőszerként is használja a tengervizet, csökkentve a növényvédőszer-szükségletüket.

– Nem szállhatunk vitába a nettó eredményekkel: önmagában siker, hogy 15 ezer tonna paradicsom termett egy év alatt egy aligha művelhető földdarabon. Valós kilátás a jövőre nézve, hogy ehhez hasonló telepek a városon belül is létrehozhatóak legyenek – teszi hozzá Saumweber. 

Az okos-vízgazdálkodási technológiák legnagyobb része azonban, úgy mint a hidropónia és akvapónia (olyan elven működő rendszer, ahol a haltartásból származó állati ürülék szolgál szerves tápanyagként a növények számára) a hobbitermesztők hátsó kertjében marad.

Murray Hallam, a queenslandi akvapónia-szakértő szerint az ágazatnak rosszat tesz, hogy úgy tekintenek rá „mint ami csak hippiknek és különc vegánoknak való”. Ez visszatartó erő lehet abban, hogy minél többen vállaljanak szerepet a vízhiány és éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére a jövő élelmiszertermelésében – világít rá.

– Egy átlagos gazdaságban nem számít, hogy milyen tökéletesen szervezés, mikor az öntözésre kerül a sor, megközelítőleg a víz 70%-a azonnal elpárolog. Ezt követően a víz, ami nem jut a talajba, lefolyik a talaj alsóbb rétegeibe és elszivárog… elszállítva a tápanyagokat és a műtrágyát is – hangsúlyozza a szakember.

agrotrend.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés