Sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy mi kártevő és mi nem az

A rovarok több mint egymillió fajjal az állatvilág legnépesebb osztályát alkotják. Jelen vannak földön, vízen, levegőben és természetesen kertjeinkben is. Színes megjelenésükkel és tulajdonságaikkal hasznos tagjai lehetnek udvarunk élővilágának.

Kertünket nem is nagy kihívás rovarbaráttá tenni. Ehhez először is ismernünk kell a becsalogatni kívánt fajok igényeit. Egy kert, akkor lesz igazán rovarbarát, hogyha a rovarok megtalálják benne az életfeltételükhöz szükséges tényezőket – fejtette ki Kovács Tibor az MTM Mátra Múzeum főmuzeológusa az M1 – Kék bolygó című műsorában. Szavai szerint ez leginkább abból áll, hogy megfelelő, úgynevezett “mikrohabitatokat” alakítunk ki a kertben.

Ha szeretnénk rovarbaráttá alakíttatni kertünket, néhány olyasféle lépésre van szükség, ami korábban nem volt divat. Például az elégetni szánt farönkökből készíthetünk farakást, és egy-egy nagyobb törzset elhelyezhetünk a szaproxilofág, vagyis a holt faanyaggal táplálkozó rovaroknak az udvaron.

Kertünkben igen gyakran találkozhatunk hasznos, ám kevésbé népszerű hártyásszárnyúakkal, például méhekkel vagy darazsakkal. Ezek általában nagy közösségekben élnek, ám vannak közöttük olyan fajok, amelyek egyéni életmódot folytatnak, és nem fészket építenek, hanem apró üregeket keresnek fel, amiben fejlődhetnek. őket úgynevezett darázsgarázsban szállásolhatjuk el.

Magányosméh-faj mesterséges darázsgarázsban lévő költőürege bejáratánál Fotó: Czinege Anett

A darázsgarázs elkészítése viszonylag egyszerű, a ház körül beszerezhető anyagokból kialakítható. Nádat vásárolhatunk, illetve napraforgószár is megfelel, mert szivacsos belseje van, és abba is bele tudnak fúrni az állatkák, de elég jó korhadtságú fadarabokat is használhatunk. Löszfalban is élnek bizonyos fajok, ezért löszfalkockákat kivágva és behelyezve a garázsba, nekik is élőhelyet tudunk teremteni – magyarázta a szakember a műsorban.

Darázsgarázs nádszövetből Fotó: Orbán Zoltán

Sokan tartanak ezeknek az állatoknak csípésétől, azonban a magányos életmódot folytató beporzó fajok tényleg megférnek mellettünk a kertben. Növényeink beporzásán kívül egyéb hasznot is hozhatnak udvarunkba, hiszen egyes darázsfajok a kártevőként nyilvántartott, invazív hernyó-, és rovarfajokat is pusztítják.

Sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy mi kártevő és mi nem az. Remek példa erre a cincérek esete, hiszen-e fajokat sokan tévesen sorolják a kártevők közé. A szakember szerint hazai cincérjeink jelentős része csak elhalt fákban fejlődik, elenyésző részük az, ami élő fát támad meg. Ahhoz, hogy megtudjuk, melyikük lakik kertünkben, elég a fán található nyomait, az úgynevezett rágásképet megvizsgálnunk, hiszen ez fajonként eltérő, jól beazonosítható bélyeg. Kovács Tibor szerint hazánkban kétszáztizenegy-néhány fajuk ismert, egyötödük védett.

Bár az elsődleges cél az eredeti élőhelyek megőrzése lenne, de egy rovarbarát kerttel mi is tehetünk ezekért a változatos élőlényekért. Remek lehetőséget kínál, hogy az apró teremtményeket figyelve kicsit közelebb kerüljünk ahhoz a természethez, amitől a XXI. században már jócskán eltávolodtunk.

agrotrend.hu / hirado.hu