2019.11.12., kedd , Jónás,Renátó

Fenntarthatóság

2018. július 03. kedd • 09:46

Sokkolóan rossz az édesvizeink állapota

A mezőgazdaság, a hajózhatóság, a vízerőművek építése és a szennyezés egyaránt rontják a felszíni vizek ökológiai vízminőségét. Az EU-tagállamok egyelőre nem foglalkoznak túl sokat ezzel a jelenséggel.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése átfogó képet ad több mint 130 ezer európai víztest (folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek) állapotáról. Az ügynökség megállapítása szerint az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó. 

A következő évtizedekben hazánkban durván lecsökkenhet a tiszavirág-állomány - fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Ökológiai szempontból Európában kifejezetten jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei.

Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai.

- Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan - mondta Andreas Baumüller, a WWF európai irodájának szakértője.

A jelentés szerint Magyarország felszíni vizeinek állapota nagyon kis százalékban éri el a jó ökológiai állapotot.

Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak.

A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.


Magyarországon a 23000 négyzetkilométernyi ártér alig 1500 négyzetkilométerre csökkent - fotó: Wikipédia

2000-ben az Európai Unió tagállamai letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI) folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig.

A mostani jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat. 

- Az EU vízpolitikája megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást - fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője. - A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy

nincs valós szándék a jó állapot elérésére.

Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. 

A jelentés teljes egészében ITT olvashatja el.

agrotrend.hu / WWF

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.