Új vadászati törvény: előre letétbe kell tenni a vadkár összegét!

fotó: 123rf

Nem új törvényről van szó, hanem az 1996. évi törvény módosításáról, aminek következtében több jelentős változásra lehet számítani. A változásokról dr. Nádor László, a vadászkamara megyei szervezetének elnöke tartott tájékoztatót, ami alapján a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze. Az egyik legfontosabb rendelkezésnek nevezte az elnök azt, hogy a jelenlegi vadászterület rendszerből indul ki az új területrendszer kialakítása, amit a vadászati hatóság fog végrehajtani, nem a földtulajdonosok.

A megújított területi elképzelést a hatóság 2016. március végéig közzéteszi. Mivel 2017­ben járnak le az üzemtervi ciklusok, s akkor kell megújítani a területeket, a földtulajdonosoknak egy évük lesz erre. Ha nem lesz módosító javaslat, az új területhatárok érvénybe lépnek, de a törvény azt is szabályozza, hogy a földtulajdonosok, ha nem értenek ezzel egyet, hogyan, s milyen határidővel kezdeményezhetik a módosítást. Ha így kialakultak vadászterületek új határai, a földtulajdonosok tulajdonosi gyűléseken dönthetnek arról, milyen módon hasznosítják a vadászterületet.

A hasznosítási lehetőség a jelenlegi törvényhez képest szűkült. Nem lesz mód arra, hogy a földtulajdonosok saját jogon közvetlenül vadásszanak, nekik is egy vadásztársaságot kell alakítaniuk, és haszonbérbe venni a vadászati jogot. Haszonbérlő lehet az a gazdálkodó szervezet is, amely az adott vadászterület legalább 25 százalékán mezőgazdasági vagy erdőgazdasági tevékenységet folytat. A haszonbérleti díjat azonban, pontosabban annak 90 százalékát a jelenlegi szabályozással szemben előre kell biztosítani. A tárgyévet megelőző év december 1­jéig egy letéti számlán kell elhelyezni. További, nem kis anyagi terhet jelent majd a vadkárok rendezéséhez szükséges összeggel kapcsolatos szabályozás. Gyakorlatilag azt is meg kell előlegezni, méghozzá úgy, hogy a tárgyévet megelőző évben kifizetett vadkár összegét egy alapba letétbe kell helyeznie vadászatra jogosultnak.

Ez a rendelkezés azonban 2018. november 1-­jén lép hatályba. Mindkét fizetési szabály biztosíték az anyagi teljesítéshez. A vadkárokkal kapcsolatos előírás lesz, hogy a mezőgazdasági terület mellett húzódó erdőszegélytől számított öt méteres sávban csak olyan magasságra növő növényt termeszthet a földhasználó, ami nem akadályozza a vadászatot. További változás: Eddig a földhasználónak a keletkezett vadkár összegéből 5 százalékot kellett viselnie önrészként, ezt az arányt a törvény felemelte 10 százalékra. Ehhez a szabályhoz azonban egy fék is társul, ami feltehetőleg a gímszarvas és a vaddisznó állomány szabályozását, e nagyvadak számának csökkentését lesz hivatott szolgálni. Ha a vadászatra jogosult a vadászati hatóság által jóváhagyott éves gazdálkodási tervében a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő évben a bekövetkezett vadkárt teljes egészében meg kell térítenie, tehát ilyen esetben a földhasználó említett 10 százalékos önrésze nem vonható le a vadkár összegéből.

Lényeges eredménynek mondható, hogy megmaradt a vadászterület alakításához szükséges minimum 3.000 hektár terület, tehát nem lesznek elaprózva a vadászterületek. Eredményként lehet elkönyvelni azt is, hogy a jelenlegi 10 éves üzemtervi ciklust 20 évre emelte fel a törvény – említett a vadgazdálkodással kapcsolatos két fontos tényezőt dr. Nádor László. 

Új kategóriát vezet be a törvény, a vadászati tájegységet, és ezzel együtt a vadászati tájegységi fővadászok intézményét. Zala megyében két vadászati tájegység és két tájegységi fővadász lesz, akik közvetlenül a minisztérium alá tartoznak majd. A törvény részlet szabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza majd, ami januárra várható.

agrotrend.hu / zaol.hu