Útmutató készül az aranysakál elleni védekezéshez

Még tanuljuk, hogyan kell gazdálkodni és együtt élni a kilencvenes években visszatelepült aranysakállal – mondta Kovács Gábor, az az Országos Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának titkára a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség által kezdeményezett egyeztetésen. Azt ugyanakkor visszautasította, hogy a juhágazatnak az egyre inkább elszaporodó ragadozók által okozott károkat a vadkár mintájára kizárólag a vadgazdálkodók térítsék meg, mivel az apró- és nagyvad állományban is egyre nagyobb pusztítást végeznek a toportyánok. Az MJKSZ közleménye szerint az egyeztetésen Kovács úgy fogalmazott, hogy a sakál okozta károk megtérítése nem volna méltányos a vadászatra jogosultakkal szemben, mert mellettük gyakorlatilag senki nem tesz a vadfaj gyérítéséért, visszaszorításáért. Emellett pedig azt is nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy egy konkrét kárt sakál okozott-e, így egy hasonló intézkedés csak a gazdálkodók és a vadászok közötti viszony elmérgesedéséhez vezetne.

Az aranysakál az egész évben vadászható fajok közé tartozik, sőt, elejtéséért a vonatkozó jogszabályok értelmében lődíj is megilleti a hivatásos vadászokat. Napjainkra évi 2500 fölé nőtt a kilőtt, illetve csapdázott ragadozók száma. Fontos feladat tehát ennek tudatosítása a nem vadászók, köztük különösen a gazdák körében, hogy ennek ismeretében keressék az együttműködési lehetőségeket a helyi vadászatra jogosultakkal – hívta fel a figyelmet Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.

Jelenleg is készül, és várhatóan jövőre lesz hatályos a vadászati törvény csapdázási szabályokat ismertető új végrehajtási  rendelete. Ez a jelenleginél intenzívebb, megtervezett és szervezett gyérítési programban is hasznos lesz majd. A vadászok megoldási javaslatai között szerepelt az is, hogy az állattartók ne hagyjanak kint zsigereket a területen, hiszen ezzel a ragadozók számára biztosítanak táplálékot, illetve lehetőleg kerüljék a mezőn ellést. A terelőkutyák mellett pedig újból alkalmazzák a nagytestű – mint a kuvasz vagy a komondor – őrző kutyákat is.

Az érdekvédelmi szervezetek megállapodtak arról is, hogy még augusztusban szerveznek egy közös megbeszélést mindkét terület érintett szakembereivel Somogy megyében, amelynek területén különösen nagy gondokat okoznak a sakálok. Ezután szeptemberben a Kaposvári Állattenyésztési Napokon külön előadás foglalkozik majd a nádi farkassal. Hosszabb távú terv, hogy mind a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, mind pedig az OMVK illetve az Országos Magyar Vadászati Védegylet összegyűjtik e témában más országok tapasztalatait a védekezést és a megelőzést illetően. Ezekre alapozva közös kiadványokban lehet javasolni a gazdálkodóknak és a vadászatra jogosultaknak kármegelőzési, védekezési módszereket, és a munkába az érintett Nemzeti Park Igazgatóságokat is érdemes lehet bevonni. Az aranysakál egyébként már nem egy hivatásos vadászoknak szóló továbbképzésen is téma volt, mint ahogy a minden évben több mint 60 000 példányban megjelenő, minden magyar vadászhoz eljutó Vadászévkönyvben is számos alkalommal jelent meg szakmai cikk erről a vadfajról.

agrotrend.hu