Van rá igény, hogy megmentsük a gesztenyéseket

A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai idén az őshonos fajokkal büszkélkedő Nagymaroson rendezték meg az évi gesztenyekonferenciát, ahol bemutatták a hazai és felvidéki állomány jelenlegi helyzetét. Szó volt a szelídgesztenyét tizedelő gombás megbetegedés, a kéregrák elleni küzdelemről, a Kínából behurcolt gubacsdarázs által okozott károkozásokról és olyan társadalmi problémákról is, mint a gesztenyelopás.

A gubacsdarázs néhány éve jelent meg Magyarországon, először Zalában, később Nagymaros környékén is. Európában nincs természetes ellensége, a permet sem fog rajta. Láng Attila, a szelídgesztenye egyik hazai szaktekintélye a Táfelspiccnek korábban elmondta: „A Nébih segítségével már beindult a védekezési program. A rovar egyetlen ellensége a kínaiak fürkészdarazsa, amely a hazaiakkal ellentétben képes a kártevőt biológiai úton leküzdeni.”

Lárvái parazitaként a gubacsdarazsak lárváiba fúródnak. Egyetlen nőstény 200–1000 tetűbe rakhat tojást. Az olasz tapasztalatok kedvezőek, számíthatunk rá, hogy a jövőben még nagyobb volumennel folytatódik a harc a kártevők ellen. Ez, és a gombáknak ellenálló hibrid fajták folyamatban levő nemesítése talán megmentheti a hazai szelídgesztenye-állományt.

A konferencián bemutatták Dr. Szentiványi Péter dió- és gesztenyenemesítő által szelektált hat magyar fajta visszatelepítésére irányuló tájrehabilitációs tervét. Felmerült a közmunkaprogram gondolata is, hiszen a területek helyreállításával beindulhatna a gesztenyegyűjtés, oltás vagy akár a csemetenevelés is.

„Nagyon reméljük, hogy intézményünk is hozzájárulhat a magyar gesztenye újbóli élvonalba kerüléséhez” – mondta  Kasztovszky Zoltán, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a tanácskozás után. Hozzátette: ”Ezt a szaporítóanyagok és oltványok eljuttatásával tervezzük megvalósítani. Ha ezek alkalmas helyekre kerülnek, megindulhat a tájrehabilitáció.”

A fák visszatelepítése nemzeti érdek lenne Magyarországon, hiszen a héjas gyümölcs világszerte keresett. Portugáliában például a lendületesen haladó telepítések nyomán néhány éven belül elérhetik akár az évi mintegy 80 ezer tonna termést. De az itthoni igény sem kicsi: szeretjük a gesztenyét, még akkor is, ha magas áron juthatunk hozzá. Utóbbi oka, hogy a keresletnek csupán tíz százalékát tudjuk belföldről ellátni, így kénytelenek vagyunk a világpiaci árakhoz alkalmazkodni. A gesztenye egyedülállóan értékes, sokrétű gyümölcs, amelyből sör, bor, pálinka vagy akár gluténmentes liszt is készíthető, de a biodiverzitás fenntartásában is értékes szereplő.

agrotrend.hu / origo