Esélyegyenlőséget a gazdáknak a digitalizációban is!

– Esélyegyenlőséget kell biztosítani minden gazdálkodónak az agráriumot is forradalmasító digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA), olvasható az Agrárminisztérium (AM) oldalán.

Nagy István: Az országoknak össze kell hangolniuk törekvéseiket  – fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozásról adott nyilatkozatában kiemelte, hogy

a digitalizáció olyan forradalmi változáshoz vezet az ágazatban, mint egykor az eke, a növény-, és az állatnemesítés vagy a műtrágya megjelenése.

Hozzászólásában kifejtette: az állam tudja vállalni a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúra megteremtését, és Magyarország az ötödik generációs mobil távközlési hálózat (5G) kiépítésével "nagyon jó úton halad", de a mérethatékonyság is fontos tényező.

– A digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és a kisgazdaságok esetében, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet esélyegyenlőséget biztosítani – fejtette ki Nagy István.

A miniszter elmondása szerint

minden kilencedik ember éhezik a világon, ezért az agrárium legfontosabb feladata minden ember ellátása élelmiszerrel, amihez nagy segítséget adhat a digitalizáció.

A digitalizáció hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a fogyasztók azon jogos elvárásának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdasági termékek nyomon követhetők legyenek a termőföldtől az asztalig.

– Segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, és hozzájárulhat a fiatalok számára is vonzó technológia környezet kialakításához – mondta Nagy István, rámutatva, hogy az agráriumban a nemzedékváltás nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban nagyon fontos és kiélezett kérdés.

Az adatok feldolgozását és megosztását, cseréjét elősegítő digitalizációnak

• az időjárási katasztrófák megelőzésében,
• előrejelzésében és a védekezés megszervezésében

is nagy szerepe van.

– De akár az állatnemesítésben is, hiszen ma már nem elég egy-egy ország adatait ismerni, a hatások felméréséhez elemezni kell a világszerte elterjedt apa- és anyavonalakat, amihez "szabad adathozzáférés szükséges" – fejtette ki az agrárminiszter.

Az IGW keretében folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte, hogy tovább bővült a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes szója termesztése mellett kiálló európai országok köre, ezúttal Guy Parmelin svájci mezőgazdasági miniszter aláírásával Svájc csatlakozott az Európai Szója Nyilatkozathoz, amelyet magyar-német-osztrák összefogással indítottak útnak.

– Svájcot nagyon sokan tekintik példának, hiszen "az élen jár a környezet megóvásában", ezért csatlakozása "nagy erőt ad ahhoz, hogy Magyarország tovább folytassa a zászlóvivőként végzett munkát" a GMO-mentes mezőgazdaság megteremtéséért – mondta Nagy István.

Magyarország 2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért elnevezésű kezdeményezést – fotó: Pelsőczy Csaba

Ennek az összefogásnak az eredménye az Európai Szója Nyilatkozat, amelyet 2017 júliusában írt alá 14 EU-tagállam. Időközben számos további ország is csatlakozott, az EU-n kívülről is.

Az összefogás azt a gondot hivatott kezelni, hogy Európa mezőgazdasága, elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott GMO-szójától. A nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a szója és más pillangós növények termesztésének ösztönzését élelmiszeripari és takarmányozási célra.

A január 27-ig tartó IGW-ről korábban már olvashattak az agrotrend.hu-n, ahol 61 országból 1750- kiállító vesz részt, ami rekord a vásár 93 éves történetében.

agrotrend.hu