Vállalatirányítás a mezőgazdaságban

Amikor bezuhannak a terményárak, és az egész világgal versenyzik hatékonyságban a túlélés érdekében az ember, akkor érdemes megfontolni, hogy mi hozhat akár filléres megtakarítást is a napi működésben. A sűrű fillér összeszámlálásakor pedig olykor komoly meglepetések is érhetik az embert. A gazdálkodás ilyen szintű áttekintéséhez azonban olyan mennyiségű és részletességű adatra van szükség, amelyet már csak az egyre érzékenyebb digitális technológiákkal felszerelt gépek, munkagépek biztosíthatnak, és amelyeket érdemes egy, a gazdaság működését átfogó, úgynevezett gazdaság-irányító rendszerben kezelni, tárolni és kiértékelni. Ez gyakorlatilag egy vállalatirányítási rendszer, ami a mezőgazdasági sajátosságokat kezeli és értékeli, egyúttal megkönnyíti a könyvelést, a gazdálkodási napló vezetését, a területek, gépek, inputanyagok rendszerezését, illetve a mért adatok kiértékelése alapján a fejlesztések tervezését is.

A gazdálkodás áttekintését szántóföldi növénytermesztés esetén érdemes a betakarításnál kezdeni. A modern kombájnok többféle szenzorral kaphatók már alapfelszereltségben is – a GPS jel vétel szinte alapkövetelménynek számít -, később pedig az egyéni igényeknek megfelelően további, az adatgyűjtést, hatékonyságjavítást szolgáló hardverrel és szoftverrel kiegészíthetők. A John Deere eszközöknél – a traktorok mellett a kombájnoknál is – alapfelszereltség a navigáció, aminek az egyik alapeleme a John Deere StarFire műholdvevő antenna. Az új StarFire 6000 antenna beépített domborzat-kompenzációs modullal rendelkezik, továbbá a GPS és GLONASS műholdakkal is kompatibilis. A beépített hardveres és szoftveres fejlesztéseknek köszönhetően lényegesen gyorsabban üzemképes és találja meg a navigációs vezérléshez szükséges műholdakat. A precizitás és hatékonyság viszont akkor a maximális, ha a navigációs rendszerünk ± 2cm pontosságú bármikor megismételhető RTK korrekciós jellel dolgozik. Ezt a KITE Zrt. saját, országos lefedettséget biztosító RTK hálózatának használatával érheti el.

A pontos, és a nyomvonalak rögzítésére alkalmas eszközökkel felszerelt gép hatékonysága tovább fejleszthető az AutoTrac elnevezésű automata kormányzást biztosító rendszerrel. Ez az RTK jel és a felvett nyomvonalak alapján lehetővé teszi, hogy bizonyos munkafolyamatok időben és térben bármikor megismételhetővé váljanak, vagy folytathatóak legyenek a következő művelési lépéssel. Az automata kormányzás arra is módot ad, hogy a művelés során csökkentse, vagy teljesen megszüntesse az átfedéseket, pontosítsa a csatlakozósorokat. Ezzel mintegy 5-10 százalékkal növelhető a gép teljesítménye, és megspórolható a felesleges üzemanyag- és inputanyag-felhasználás is, ráadásul a járművezető így jobban koncentrálhat az egyéb gépbeállításokra. Továbbá a munka rossz látási viszonyok mellett is maximális produktivitással végezhető.

A nagy sortávolságú kultúrákban – mint a kukorica, vagy a napraforgó – az AutoTrac kiegészíthető egy sorérzékelő szenzorral is. Az AutoTrac RowSense lényegében egy, a kombájn adapterére szerelhető csápos érzékelő, ami a sorok irányát érzékelve automatikusan irányítja a gépet, pontos sortartást biztosítva akkor is, ha a vezető épp a magtartály ürítéssel van elfoglalva.

Utóbbit persze megkönnyítheti a Maschine Sync rendszer telepítése, amellyel a kombájn és a szemhordó jármű működése szinkronizálható és automatizálható. A rendszer lehetővé teszi, hogy a szemhordó a tábla széléről nyomon követhesse a kombájn pozícióját, magtartályának töltöttségét, és szükség esetén késedelem nélkül elindulhat az ürítéshez. További előnye hogy a kombájn is érzékeli a közeledő járművet, és irányítani tudja azt, sebességét saját magáéhoz igazítva menet közben is le tudja üríteni szem- és időveszteség nélkül a tartályát. Mindeközben a kombájn ürítőcsigájára felszerelt kamera segítségével a gépkezelő a kombájn kijelzőjén keresztül láthatja a szemszállító kocsi töltöttségét és ennek függvényében irányíthatja azt.

Mind a kombájn, mind a szemhordó traktor felszerelhető a John Deere márka esetében a JD Link távdiagnosztikai rendszerrel. Ez folyamatosan rögzíti a gép üzemelési adatait, visszakereshető, hogy egy szezonban mennyi üzemórát és milyen kihasználtsággal dolgozott, mennyit állt-, vonult és takarított be a gép. Ez egyrészt a munkaszervezésnél és a logisztika megtervezésénél hasznos, másrészt a szervizelést is megkönnyíti az adatok ismerete. A JD Link révén – ha a tulajdonos engedélyezi – a gépek folyamatos kapcsolatban lehetnek a KITE szervizközpontjával, lehetőséget adva a kisebb problémák, vagy szoftverbeállítási változások távolról történő változtatására. Emellett a partnerek a gépdiagnosztikai adatokat akár a saját telefonjukra is lekérhetik, és ellenőrizhetik a gépkezelők munkáját is.

Mind a kombájn, mind a szemhordó traktor érzékelői által begyűjtött adatok rögzíthetők. A kombájn gyárilag vagy akár utólagosan is kiegészíthető hozam- és nedvességmérővel (Harvest Monitor), amivel, ha egy GreenStar 2630 célszámítógépet és egy StarFire antennát párosítunk, valamint a mért értékeket egzakt pozíciókhoz rendeljük, hozam- és nedvességtérképeket készíthetünk a tábláinkról (HarvestDoc). Ezzel rávilágíthatunk a táblán belüli terméseltérésekre, továbbá a termény víztartalmának értékeire.

Az így elkészített hozamtérkép később a differenciált inputanyag-kijuttatás megtervezéséhez használható, hasonlóan az egyéb, gazdaságban rögzített, talajmintázással kapott vagy külső adatforrásból származó információkhoz. A KITE már évek óta foglalkozik precíziós talajmintavételi és szaktanácsadási szolgáltatással. Az N2005 típusú fúró rendszerű talajmintavevő berendezés lehetővé teszi, hogy nagy pontossággal és a jogszabály által előírt gyakorisággal (20 leszúrás mintánként) történjen meg a szántóföldi mintavétel. Kellő gyakorlattal egy 5 hektáros területről mintegy 15perc alatt összegyűjthető (30 cm mélységből) a reprezentatív talajminta. Minden egyes leszúrás után a fúrót körülvevő gyűjtőtartályba kerül a talajminta. Az egész művelet a hordozó gépkocsiból vezérelhető és ellenőrizhető. A kezelő panelen TWIN számláló található, amely rögzíti az összes lefúrás számát és az aktuális mintavétel lefúrásainak számát is.

A precíziós gazdálkodás alapfeltétele a táblák talaj- és domborzati adottságainak pontos ismerete, mivel ez alapján tervezhető az inputanyag-gazdálkodás, a szükséges művelési mód megválasztása, és a tábla vízrendezése is. A belvizesedésre hajlamos tábláknál a belső szintmagasságok ismeretében például az átjárható vízelvezető árkok nyomvonalának és lejtésének megtervezésére, valamint kialakítására is módot ad a 3D térkép. A vápák szélesek, és maximálisan 40 centiméter mélyek, vagyis átjárhatóak traktorral is. Ezek kialakítását a domborzati térkép alapján saját gépkapcsolattal, szolgáltatásként vállalja a KITE Zrt.

A betakarítást követő tarlóhántásnál, alapművelésnél és magágykészítésnél ugyancsak hasznosak lehetnek az automata kormányzással felszerelt traktorok. A munka hatékonysága tovább fokozható a munkagépre szerelt úgynevezett munkagép azonosító rendszerrel. Ez a termék gyakorlatilag a munkagép – tárcsa, lazító stb. – alapbeállításait tartalmazza, s egyúttal monitorozza a felszerelése óta az eszközzel végzett tevékenységet is. Könnyebbséget annyiban jelent a traktorvezetőnek, hogy időt spórol azzal, hogy a csatlakoztatott munkagép paramétereit nem kell egyenként minden egyes munkagépcsere után lemérni majd beállítani a traktor célszámítógépén, ezzel a gépkezelő hibázási lehetőségeit is kiküszöböli.

A precíziós gazdálkodás részeként, a rendelkezésre álló külső- és belső adatforrásokra alapozva, lehetőség van a változtatható tőszámmal történő vetésre is. Ehhez azonban a végrehajtásig olyan lépésekre van szükség – agronómiai térképek készítése, feldolgozása, agronómiai döntés meghozatala, kijuttatási térkép elkészítése –amelyek megtétele precíziós gazdálkodási szaktanácsadás nélkül nehéz, gondoljunk csak a nagy mennyiségű adat kezeléséhez, feldolgozásához szükséges szoftverekre. Ezzel a precíziós gazdálkodási megoldással egy táblán belül eltérő tőtávolsággal, sűrűséggel bevetett zónákat alakíthatnak ki a gazdák, amelyeknél természetesen a műtrágya kijuttatás dózis szerinti differenciálására is lehetőség van az intelligens munkagépek és az automata kormányzás RTK pontossággal történő navigálása révén. Gyengébb termőképességű talajfoltokon megfontolandó – profit szempontjából nézve is – az alacsonyabb tőszámú vetés, ennek függvényében a kevesebb műtrágya-kijuttatás is, mivel gyakran a kedvezőtlen talajadottságok nem kompenzálhatók nagyobb inputanyag ráfordításokkal.

Egyébként az inputanyag kijuttatási térképeket a betakarítás utáni hozamtérképpel, illetve a művelési költségekkel, esetleges támogatási összegekkel összevetve táblaszintű jövedelmezőségi térkép készíthető, amely révén a termelés gazdaságossági információinak megismerése mellett például az is eldönthető, hogy adott növénykultúrát érdemes-e abban a táblában termelni. A jövedelemtérkép ahhoz is hasznos lehet, hogy az esetleges talajjavítás szükségességéről, lehetséges módjáról döntést hozzon a gazda a költség-haszon elemzés alapján.

Miután a vetést – a megfelelő szaktanácsadás mellett – megtervezte a gazda, és elkészültek az előírástérképek, a munka elvégzését megkönnyítendő az automata kormányzású traktorra szerelt intelligens vetőgép alkalmazása is szükséges. A megfelelő eszköz kiválasztásakor érdemes arra is figyelni, hogy hagyományos, vagy precíziós vetésre is használható szemenkénti vagy sűrű soros vetőgép mellett teszi-e le a voksát a termelő. A John Deere intelligens vetőgépek alkalmasak az előre megtervezett kijuttatási térképek pontos lekövetésére így a differenciált és szakaszvezérelt vetésre. Az automata kormányzással felszerelt traktorok célszámítógépeire feltöltött előírástérképekben meghatározott a kijuttatandó vetőmag mennyisége, a vetési zónák helye és mérete, az automatikus szakaszvezérlés lehetőség pedig megkönnyíti ezek gazdaságos végrehajtását, mivel a fedélzeti célszámítógép lefedési térképével nyomon követhető, hol járt már a gép, s így elkerülhető a kihagyás, duplavetés, továbbá az átfedés a tápanyag kijuttatásban és növényvédelemben.

(X)