A finom ébredés gazdaságossága

Az eredmények bizonyítottak, a magyar gazdák azonban bizalmatlanok. Faludi Tamással, a pécsi Dilaco Lighting Kft. alapító tulajdonosával beszélgettünk.

– 9 éve tesztelték először a saját fejlesztésű rendszert Nagykamaráson 3 ezer négyzetméteren 7000 libával. Milyen eredményt hozott a mai hazai piaci jelenlétet tekintve?

– Az első istállók még nem voltak teljesen LED-technológiásak, abban még volt hagyományos illetve fénycsöves világítási rendszer is. Akkor az volt az apropó, hogy 2007-ben szigorították az állatjóléti direktívákat, és egy állami kutatás-fejlesztési programban kértek fel bennünket egy törzsállományú lúdtelep EU-s szabvány szerinti világításának megtervezésére. Itt 100 lux megvilágítási értéknek kellett lenni, de mivel nem lehetett az akkori LED-ekkel ezt teljesíteni, ezért használtunk fénycsöveket. Idővel egyre több ketreces istálló megvilágítását terveztük. Ezek 90 százalékban EU-s pályázatok keretén belül zajlottak. A jelenlétünk a ketreces istállók területén 25-26 százalék a hazai piacot tekintve, a volier nagyszülőpárt tekintve néhány százalék csak. Az utóbbi 2-3 évben ahogy fejlődött a LED technológia, egyre inkább látszik, hogy nincs más út, csak a LED. Ugyanakkor amit ma még sokan nem tudnak, hogy a Kínából beszerzett olcsó LED-ek szinte alkalmatlanok az istállóvilágításra. Ezért határoztuk el, hogy mi komplett rendszereket fejlesztünk, a 3D-s szimulációs modell tervezésétől a gyártáson keresztül egészen a felszerelésig és szaktanácsadásig.

– A saját fejlesztésű agro light computer hat külön szekció kezelésére alkalmas, amellyel minden baromfi-világítási program tökéletesen megoldható.

– Ezt így fejlesztettük ki. Mint világítás tervező fejlesztő mérnök tudtam, hogy a humán világítástól teljesen eltérő a madarak szeme, látásmódja. Nagyságrenddel érzékenyebb, mint a mi szemünk. A rendszert ennek az igénynek megfelelően kellett kifejleszteni. Ez jó pulykára, kacsára, lúdra, csirkékre, függetlenül a tartási módtól. Ez a rendszer az egész világon abban egyedülálló, hogy csak erre fókuszál. Különös tekintettel a volier istállók támasztotta követelményrendszerre, ahol a madarak különböző szintekre való kényszerítését a szekcionált és automatizált világítási rendszerrel valósítjuk meg. Minden esetben az adott csarnokhoz, tartásmódhoz, fajtához készítjük el terveinket, melyet egy 3D szimulációs modellel ellenőrzünk.

– Prémium kategóriáról beszélünk, amelynek fő célja a stresszmentes, teljesen homogén, magas frekvenciás világítás megteremtése.

– Említettem, hogy a madarak látása és a szeme érzékenysége sokkal finomabb az emberénél. Úgy gondoljuk, kötelességünk a beltérben másolni a természetes fényt. A napfelkelte-napnyugta szimuláció ezt a természetességet produkálja. Felvettük a kapcsolatot annak idején Peter Louise úrral, aki a doenje az agrárvilágítás témának. Számtalan anyagot kaptunk tőle. Többek között az ő többezer oldalas szakmai anyagaiból tudtuk meg, mennyire érzékeny ez a kérdés, és ez alapján dolgoztuk ki a rendszert. A szakmai kiállításokon gyakran lehet hallani, hogy hajnal-alkony szimulációt kínálnak cégek. De sajnos ez nem igaz. Mi bekértük az OMSZ adatait, és tudjuk, hogy amikor a horizonton jön fel a Nap, akkor egy exponenciálisan erősödő megvilágítás erősödés következik be. Mi pontosan ezt szimuláltuk, ezeket a valós paramétereket. A madarak 0,4 luxot még teljesen sötétnek látnak. Az nagyon fontos, amikor ilyen szimulációról beszélünk, hogy a megvilágítás ezen érték alól induljon. A legtöbb hajnal-alkony néven futó szimuláció 15-20 százalékon kapcsol be, majd jó esetben egy lineáris egyenes mentén felszabályoz. Ennél már csak az rosszabb, amikor direktben, egyenesen fel-le kapcsolják a lámpát a madaraknak. Tehát a madaraknak pont a finom ébredés marad ki, hogy ne rohanják meg az etetőket, itatókat és egymást, hanem szelíden ébredjenek. Ahol a természettel azonos karakterisztika van, a visszajelzések alapján ez az alfa és az omega. Az alkonyról is ejtenék pár szót. Képzelje, hogy egy istállóban valaki lekapcsolja a villanyt, és az állatoknak a természetes ritmus helyett egy nagyon durva beavatkozás megy végbe. Tehát ahol lekapcsolják a megvilágítást, az állat ahol van, leül, le is tojik, sok lesz az alomtojás, össze-vissza marják egymást, ezzel szemben egy finom alkonnyal pontosan tudja, hogy még fel kell tölteni a begyeit, innia kell, alvóhelyet kell keresni, tojófészekhez közel kell kerülni, az állat ezt néhány hét alatt megszokja. Ez az esti pihenés is hozza, hogy komoly termelési eredményeket hoznak ezek a madarak.

– Tehát állatjólét és gazdaságosság, amiről beszélünk. Tud számokat mondani?

– Az energetikai megtérülésről mindenki tudja, hogy akár 90 százalékos megtakarítás is elérhető.

Vannak nagyon komoly előírások. 2007-ben jöttek ki az EU-s direktívák elsősorban brojler tartásra, miszerint 20 luxnál kisebb megvilágítás nem lehet. Ami ennél sokkal fontosabb, és a gazdák 90 százaléka sosem hallotta, hogy mindezt az állattartásra bevont terület 80 százalékán kell produkálni. Tehát 1000 négyzetméteres istállóban legalább 800 négyzetméteren mérni kell tudni a 20 luxot.

Magyarországon ez az adat 17-20%, tehát ennyi a homogén tér. Ahol nagyon rossz volt a világítás, és kicserélték a miénkre, ott kétszámjegyű a hozamnövekedés, itt csak pusztán biológiai többletről beszélek, tehát tojásról, egyebekről. Ahol korábban elfogadható volt a rendszer, de váltottak, ott az energetikai megtérülésben van nagyon komoly előny, és a termelési eredmény is 5-6%-kal jobb.

– És a környezeti előnyökről még nem esett szó…

– A lehető legkisebb ökológiai terhelést jelentjük a környezet számára. Ennek szellemében választjuk ki az anyagokat és a gyártási technológiákat. Például a mi általunk készített lámpa 22 dekagramm. Ehhez képest egy fénycső 60-70 deka. Egy 10 éves ciklusban nézve, ezt 10-12-szer cserélik ki, tehát egy telepen sok-sok tonna károsanyag keletkezik, ehhez képest a chip nem éri el a fél grammot. És nálunk minden 100 százalékban újrahasznosítható. Ólommentes forrasztási technológiával dolgozunk. A LED-chipek hosszú élettartamúak, emiatt is kisebb a szennyezés. És külön figyelünk a méretek optimalizálására.

– Önök 1993 óta foglalkoznak fénytechnikával és mint egy tíz éve a LED-ekkel. Számos hazai és nemzetközi folyóiratban, fórumon megjelennek. Milyen a piac, a hazai baromfiágazat fogadtatása?

– Én már 10 éve mondtam mindenhol, hogy a LED-eké a jövő. 5 éve azt hallottuk, hogy fizikai korlátaihoz érkezik a LED, nos ez azóta 20-30-szoros teljesítmény lett. 9 éve nem látszott, hogy hova tartunk pontosan. Ma már látszik, hogy hihetetlen a technikai fejlődési potenciál. Először nem hittek nekünk, de ahol használják a rendszert, ott nem marad kérdés. Egyébként általánosságban nem túl jó a fogadtatás sajnos. Ha ez Hollandiából vagy Svájcból jönne, más lenne. Kétkednek, hogy egy magyar fejlesztés is lehet világszínvonalú. Az is van, hogy ezek a néhány százalékos termelésnövekedések nem számítanak egy sokmilliárdos forgalmú cégnél, a környezeti hatékonyságról pedig nem is merek beszélni, mert kinevetnek. Pedig ennek kellene az elsőnek lenni. Ha ez nem hozna semmit, csak környezetbarát előnyeit néznék, ennek kellene mindenhol lenni. Az meg, hogy gazdaságilag is előny, érthetetlen, miért nincs mindenhol ez.

– Hogy zajlik a piacosítás? Illetve mennyiben segíti a tudományos jelenlét a piacra kerülést? Tudom, hogy oktatják, kutatják is a témát.

– Én elmegyek egyetemi előadásokra, szimpóziumokra, mindenhova. Azt látom, hogy egy előadás után mindig megkapom azt a kérdést, hogy melyik külföldi cég hazai képviselője vagyok. Mintha kihalt volna itt, hogy Magyarországon foglalkoznak kutatás-fejlesztéssel, gyártással, és lehet egy ilyen technológia. Külföld felé kacsintgatunk, mert naponta keresnek meg Ausztráliától Amerikáig sok helyről. Itt kínlódtunk 9 évet becsülettel, de lehet, hogy külföldön nagyságrendekkel nagyobb sikere lesz. Az is van, hogy ha nincs uniós pályázat, akkor már nem is kell támogatás nélkül. Néhány projektünk valósult meg pályázaton kívül.

– Drága a rendszer?

– A 15-20%-os homogenitású, szabályozhatatlan, alacsony frekvenciás CFL, vagy olcsó kínai LED lápákhoz képest talán igen. De a fentiek miatt, nemegyszer akár egy éven belül is megtérül. Ezt már sokszor nem nézik. És akkor még nem hozott egy tojást sem. Energiafelvétele a hagyományos rendszerekkel szemben min 90%-kal kevesebb, és a természeteshez legjobban közelálló fényviszonyok miatt 6–8% biológiai többlet is elkönyvelhető.

agrotrend.hu / GG.