Nem szabadalmaztatható a növénynemesítés az EP szerint

fotó: 123rf

Ezek az eljárások kulcsszerepet játszanak az innovációban, az élelmiszerbiztonság fenntartásában és a kisvállalkozások fennmaradásában, ezért korlátozásuk nem fogadható el – tájékoztatott az állásfoglalásról az Európai Parlament (EP) közleménye csütörtökön.

A képviselõk az Európai Szabadalmi Hivatal közelmúltban hozott, az ilyen szabadalmaztatást megengedõ döntése nyomán tûzték napirendre, és hoztak döntést a szabályok sürgõs tisztázása és a növénynemesítõk biológiai anyagokhoz való hozzáférésének garantálása érdekében.

A gazdálkodók már a mezõgazdaság kezdetei óta gyakorolják a növénynemesítést – jegyezték meg a képviselõk. A biológiai anyagokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a mezõgazdasági innovációhoz, az új növényfajták nemesítéséhez, amelyek pedig a világ élelmiszerbiztonságában, az éghajlatváltozás kezelésében és a monopóliumok kialakulásának megelõzésében töltenek be kulcsszerepet. A lényegében teljes egészében biológiai úton elõállított termékeket – növényeket, magvakat, õsi növénytulajdonságokat és géneket – ezért ki kell zárni a szabadalmaztatható körbõl – hangsúlyozza állásfoglalásában az EP, amely 413 szavazattal, 86 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett döntött a javaslat elfogadásáról.

A parlament állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a meglévõ uniós szabályozás egyértelmûvé tételét, különösen az unió biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló irányelvét, és a pontosításról mielõbb tájékoztassa az Európai Szabadalmi Hivatalt annak érdekében, hogy ne lehessen szabadalmaztatni a hagyományos növénynemesítési eljárásokat. A képviselõk ahhoz is ragaszkodtak, hogy a tagállamok tartsák fenn a lényegében biológiai eljárásokból származó anyagokhoz való garantált hozzáférést. Ezen anyagoknak felhasználhatónak kell maradniuk a növénynemesítés céljaira, fogalmaztak.

Az EP állásfoglalása az Európai Szabadalmi Hivatal 2015 márciusi határozatára válaszul született. A határozatban a hivatal szabadalmakat ítélt meg egy paradicsomfajta és egy brokkolifajta elõállítására. A szabadalmi hivatal érvelése szerint ugyan a növények lényegében biológiai eljárással, például keresztezéssel történõ elõállítása nem szabadalmaztatható, de az újonnan létrejött növények vagy növényi anyagok az egész unióban védelmet élvezhetnek.

A képviselõk azért fogalmazták meg állásfoglalásukat, hogy a jelenlegi uniós szabályok ilyen korlátozó jellegû értelmezése ne befolyásolja kedvezõtlenül az unió versenyképességét és ne vezethessen monopóliumok létrejöttéhez az élelmiszerpiacon.

A parlament már egy 2012-es állásfoglalásában is felszólította az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy ne biztosítson szabadalmi védelmet semmilyen, a hagyományos növénynemesítési eljárás eredményeképp kapott termék számára – tájékoztatott az EP.

agrotrend.hu / mti