Új rezisztenciát fedeztek fel – eljött az antibiotikumok utáni korszak?

fotó: pixabay.com

Az mcr-1 gént kimutatták emberi baktériummintában és széles körben elterjedt a haszonállatok körében, tájékoztat a berlini Német Kockázatelemző Intézet (BfR) és Hannoveri Állatorvosi Egyetem (TiHo). A colistint a multirezisztens baktériumok okozta fertőzések esetén használják, vagyis akkor, ha a széles körben elterjedt antibiotikumok már nem használnak. 

A szakértők kritikusnak értékelik, hogy az mcr-1 rezisztenciagént a baktériumtörzsek át tudják adni egymásnak – eltérően az eddig ismert colistin rezisztens törzsektől. Átadhatják az ártalmatlan bélbaktériumok a kórokozóknak, megnehezítve az ellenük folytatott küzdelmet. 
Ha ehhez más antibiotikumokkal szembeni rezisztencia is társul – ahogy a Németországban talált emberi minta esetében -, akkor a kezelés során kilátástalan helyzet alakulhat ki, nyilatkozta a Gießeni Egyetem, ahol a kutatók kimutatták a gént. Az emberi mintában felfedezett baktérium egyben carbapenem rezisztenciát is mutatott. A carbapenem is csak szükséghelyzetben használt antibiotikum. 

Rezisztenssé tesz a gén

A csupán 2015 végén Kínában felfedezett gén különösen a bélbaktériumokat teszi rezisztenssé a colistinnel szemben. A viszonylag régi gyógyszert a Robert Koch Intézet szerint az elmúlt években ismét gyakrabban alkalmazták, mint „végső terápiás lehetőséget”. Az orvosok nem kevés mellékhatásról számolnak be. A Kínában embereknél és állatoknál talált leletek alapján Németországban a colistin rezisztens baktériummintákat az mcr-1 génre célzottan vizsgálták.

A mostani leletek a kutatók szerint azt igazolják, hogy a gén Németországban legalább 2011 óta előfordul. Egyelőre még nem tisztázott, hogy milyen mértékben terjedt el, és melyik irányban terjed az emberek és az állatok között. Régebbi minták vizsgálatára is szükség van. A rezisztens gént már más európai országokban is kimutatták állatok és emberek esetében egyaránt. A BfR szerint dán hatóságok 2015. december elején Németországból származó szárnyashús mintákban is megtalálták. 

Szükséges az irányváltás

Alsó-Szászország mezőgazdasági minisztere Christian Meyer (Zöldek) a napokban azt követelte, hogy vessenek véget az állattartásban az antibiotikumok tékozló módon történő felhasználásának. A németországi felhasználás több mint fele Alsó-Szászországban történik. A túlzott mértékű használatnak fatális következményei lehetnek. 

„Irányváltoztatás nélkül egyenes úton haladunk egy poszt-antibiotikum korszak felé”, mondta Meyer. Eljöhet az az idő, amikor az utolsó, még rendelkezésre álló, tartalék antibiotikum is hatástalan lesz. Ezzel az egészséget tesszük kockára, mondta a miniszter. 

A szakmai világban is nagy port kavart a hír: Már a kínai kutatók bejelentése döbbenetet keltett, mely szerint sok páciensnél, valamint a húsokban és a haszonállatokban előfordul a rezisztencia, nyilatkozta Petra Gastmeier, a higiéniával és környezeti medicinával foglalkozó Charité Intézet igazgatója.

„Azonban még azt gondoltuk: Kína messze van.” Ha a colistin veszít is a hatásából, ott vannak még a kombinált terápiák: a páciensek majd különböző készítményeket kapnak. Az most a fontos, hogy a humán orvosok és az állatorvosok jól tudjanak együtt dolgozni, hogy a rezisztencia problémát kézben tudják tartani.

„Az emberi egészség szempontjából különösen fontos tartalék antibiotikumok használata (az állattartásban) teljes mértékben tilos”, nyilatkozta nemrég a Szövetség (BUND) elnöke, Hubert Weiger. Az állattartásban 2014-ben Németországban az adatok szerint mintegy 16 tonna tartalék antibiotikumot használtak fel. Ezek felhasználása emelkedett, annak ellenére, hogy az antibiotikumok használata az állatok esetében összességében csökkent. 

Fontos a konyhai higiénia

Védekezésül a BfR a „gondos konyhai higiéniát javasolja”, ami megakadályozza, hogy a csírák a nyers húsról más élelmiszerekre kerüljenek. Emellett a húst alaposan át kell sütni. 
 

agrotrend.hu / proplanta.de