Agrárpénzek

Piac

A közepes méretű agrárgazdaságok EU-támogatása hasznosult a legjobban

Az elmúlt pályázati ciklus fő nyertese a szántóföldi növénytermesztés. Jól mutatja ezt az is, hogy az állattenyésztésnek és a kertészetnek összesen csupán ennek a negyede jutott. Ha a növekedés és a versenyképesség a fő fejlesztési szempont, akkor a közepes méretű gazdaságok támogatása indokolt.

Íme néhány adat és egy következtetés abból a vizsgálatból, amely a magyarországi európai uniós források  2007 és 2013 közötti, 2015. december 31-jén zárult  felhasználását és hatásait elemezte. A kutatással a Miniszterelnökség bízta meg a KPMG Tanácsadó Kft.-t. A tanulmány mezőgazdasági termelőkre vonatkozó összefoglalóját ismertetjük.

A szántóföldi növénytermesztők toronymagasan a legtöbbet kapták

A mezőgazdasági termelőknek juttatott források felhasználása során kifizetett összeg 3714 milliárd forint volt. Ennek 85 százaléka normatív alapon, 15 százaléka pedig beruházások megvalósítása céljából került a gazdálkodókhoz. Ebből a szántóföldi növénytermesztéshez került toronymagasan a legnagyobb támogatás: 2769 milliárd forint (98 százalék normatív, 2 százalék beruházási jellegű jogcím). Kis híján háromszor annyi, mint a három másik szakágazatra együttvéve: az állattenyésztés és a méhészet 443 milliárd forint támogatáshoz jutott (39 százalék normatív, 61 százalék beruházási jellegű jogcím); a kertészet és szőlőgazdálkodás 221 milliárd forinthoz (60 százalék normatív, 40 százalék beruházási jellegű jogcím). Az egyéb mezőgazdasági célú támogatások 281 milliárd forintot tettek ki (84 százalék normatív, 16 százalék beruházási jellegű jogcím).

A szántóföldi támogatások 2769 milliárdjából 2 százaléknyi ment beruházásra – fotó: Pixabay

A mezőgazdasági termelők számára kifizetett támogatások célja normatív támogatások esetén a jövedelempótlás és a költségkompenzáció, míg a beruházási jellegűek esetén eszközkorszerűsítés és kibocsátásnövelés volt.

A kifizetett 3 714 milliárd támogatás összegét tekintve egyenértékű a 2007-2015-ös időszak mezőgazdasági kibocsátásának 20 százalékával. Az időszakban a mezőgazdaság hozzájárulása a teljes GDP-hez 3 és 3,9 százalék között ingadozott, a 2012-es 3,9-es értékről 2015-re 3 százalékra esett vissza. Így elmondható, hogy bár ebbe az ágazatba érkezett az összes európai uniós kifizetés több mint 25 százaléka, az ágazat GDP-hez való hozzájárulása érdemben nem változott – áll az összefoglaló elemzésben.

Nem járt termelékenységnövekedéssel

A beruházások révén növekedett az ágazat technológiai színvonala és gépesítettsége. Ez ugyanakkor nem járt a munkatermelékenység növekedésével. Pozitívum viszont, hogy a támogatások hatására kismértékben

javult a mezőgazdasági termelők korösszetétele, és csökkent a környezetterhelés. 

Döntően a fogyasztást szolgálták a támogatások

A mezőgazdasági termelők támogatását célzó intézkedések a hátrányos helyzetű kistérségekben kevésbé fejtették ki hatásukat. Az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon, ahol a hátrányos kistérségek koncentráltsága a legmagasabb, egy átlagos gazdálkodó szintjén rendre 1,39, 2,21 és 1,07 millió forint bruttó hozzáadott értéket teremtettek a mezőgazdasági támogatások, szemben a 2,9 millió forintos országos átlaggal. Az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiók munkatermelékenységi tendenciája a támogatások hatására stagnált vagy romlott, annak ellenére, hogy ide összpontosult a támogatások 35 százaléka. A közvetlen támogatások és a beruházási jellegű támogatások egymástól nem különválaszthatók a gazdálkodók életében. A közvetlen agrártámogatások döntően a fogyasztásba épültek be, hatékonyságnövelő beruházásokat elenyésző számban finanszíroztak belőle a kedvezményezettek.

A közepes méretű gazdaságok teljesítettek a legjobban

A közepes méretű gazdaságok (50 és 500 ezer STÉ1) nagyságrendileg kétszer jobban teljesítettek az átlagos kisméretű és a nagyméretű gazdaságoknál, mind a fejlesztési támogatások által generált többlet bruttó hozzáadott érték, mind a többlet munkatermelékenység vonatkozásában. A bruttó hozzáadott érték tekintetében a fejlesztési források hatása költséghatásosság szempontjából a közepes méretű gazdaságoknál a legmagasabb.

Az állattenyésztés és a méhészet 443 milliárdos támogatásából 61 százalék beruházást szolgált – fotó: Pixabay

A közepes méretű gazdaságok egységnyi támogatás hatására 80 százalék többletet generáltak a bruttó hozzáadott érték tekintetében, míg a nagy gazdaságok mindösszesen 10 százalékos növekedést értek el. Ugyanakkor a foglalkoztatás növelését elsősorban a nagyméretű gazdaságok támogatása, valamint a nagyobb összegű beruházások indukálták az ágazatban.

Nem a szükséglet, hanem a pályázatok vezérelték a gépbeszerzéseket

A vizsgálat eredményeiből fontos tanulságok is következnek. Az adatok is alátámasztják azt az érintettek által megfogalmazott vélekedést, hogy az eszközbeszerzéseket és a beruházások ütemezését sok esetben nem a valós piaci igények, hanem a támogatási lehetőségek megjelenése vezérelte. A beruházási támogatások által generált megnövekedett kereslet, illetve a gépkereskedők várakozásai megemelték a gazdálkodók által beszerzett gépek árait, így a gépbeszerzések esetében a támogatások jelentős hányada a kereskedelmi ágazat teljesítményét növelte

Az is beigazolódott, hogy az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban nagy problémát jelentő szakképzett munkaerő hiányára nem nyújtott megoldást a támogatás. Több esetben azért történt gépesítés, hogy így biztosítsák a gazdálkodás működését.

A gépbeszerzési támogatások jelentős hányada a kereskedelmi ágazat teljesítményét növelte – fotó: Pixabay

Az, hogy a közvetlen támogatások hatása elsődlegesen a fogyasztás, nem pedig a beruházás oldalán jelentkezik, rövid távon ugyan pozitívan hatnak a gazdasági teljesítményre, hosszú távon azonban eltűnik a gazdaságélénkítő hatásuk.

A mezőgazdasági termelők eszköztámogatása bizonyult a legkedvezőbbnek – a bruttó hozzáadott érték növekedésére gyakorolt hatásokat és a munkaerő-bevonás költségeit figyelembe véve.

Egy-két tanulság és következtés

A 2007-2015-ös támogatási és kifizetési időszak második felében a forrásvesztés elkerülésének kiemelt szerep jutott a támogatási konstrukciók kidolgozása során. Ennek, illetve a földhasználattal kapcsolatos szabályozási környezet kiszámíthatatlanságából fakadó bizonytalanság következtében

az egyszerű gépbeszerzések száma többszörösen meghaladta a komplexebb, jellemzően építési beruházásokét.

A társadalmi egyeztetés – mint a pályázat kiírás gördülékenységét alapvetően segítő intézmény – hiánya a programozási időszak elején megnehezítette a program hatékony végrehajtását (jogszabály módosítások, fellebbezések minimalizálása).

A gazdálkodók számára rendkívül fontos, hogy a pénzügyi tervezést megkönnyítendő,

a közvetlen támogatások kifizetése előrelátható, ütemezett módon történjen.

Jogalkotói szándék szerint amennyiben a növekedés és a költség-hatásosság (versenyképesség) a fő fejlesztési szempont, akkor a mezőgazdasági termelők területén

a közepes méretű gazdaságok támogatása indokolt, elsősorban eszköztámogatás segítségével.

A teljes vizsgált időszakot tekintve a szántóföldi növénytermesztés támogatása nagyságrendekkel meghaladta az összes többi alágazatét. Az állattenyésztési és kertészeti ágazatba a növénytermesztési támogatások mindössze negyede jutott, pedig

növekedési és versenyképességi szempontokból a kertészeti és az állattenyésztési ágazat potenciálja kimagasló,

nagyobb eséllyel valósul meg a magasabb hozzáadott értéket teremtő – és a tartós gazdasági növekedést megalapozó – vertikális integráció.

 

Az 526 oldalas tanulmány teljes terjedelmében ITT olvasható.

agrotrend.hu / P.G.

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook