FÓKUSZBAN

Túl van a 400. Kubota traktor értékesítésén a Két-KATA Kft.

Túl van a 400. Kubota traktor értékesítésén a Két-KATA Kft.

A Két-KATA Kft. még csak 4 éve a Kubota márka kizárólagos ...

TOP-PHOS – Folyamatos foszforpótlás kompromisszumok nélkül a repcében

TOP-PHOS – Folyamatos foszforpótlás kompromisszumok nélkül a repcében

A foszfortrágyázás problémája általánosságban, hogy a ...

Állományszárítás és kipergéscsökkentés

Állományszárítás és kipergéscsökkentés

Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia ...

Agrárpénzek

2018. március 13., kedd • 10:17

A pénzügyi teljesítmény tovább gyengül a mezőgazdaságban

Folyamatosan gyengül a hazai mezőgazdaság jövedelem termelése, és középtávon nem is várható, hogy ez a folyamat megforduljon. A tavalyi rossz időjárás érzékelhető visszaesést okozott, de már az is látszik, hogy a nagyobb agrárvállalkozások által elérhető támogatások korlátozása visszaveti az ágazat anyagi erejét.

Az adóbevallást készítő mezőgazdasági vállalkozások várható adózás előtti eredménye tovább csökken, vélhetően már nem éri el a 100 milliárd forintot, ami így harmadik éve drasztikusan elmarad a 2011-2014 évek szintjétől – írja elemzésében az otpagrar.hu

A tavalyi év eredményeinek elemzésekor érdemes felidézni, hogy

2016-ban kifejezetten jó évük volt a növénytermesztő gazdaságoknak, ami pedig nagyban a kedvező időjárásnak volt köszönhető. A 2017. év teljesítményét azonban az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta.

Az év jelentős részében melegebb volt az átlagosnál, és bár éves szinten a csapadékmennyiség átlagosnak volt tekinthető, időbeli és térbeli eloszlását is szélsőségek jellemezték. Különösen márciusban és a nyár folyamán volt jelentős a csapadékhiány, ami elsősorban az Alföld déli-délkeleti részén és a Dráva-mentén aszályhoz vezetett. Ugyanakkor nyáron nem volt ritka jelenség a felhőszakadás és a jégeső sem. Ősszel pedig jelentős mennyiségű, a szokásosnál lényegesen több csapadék hullott.

A KSH, valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által publikált Mezőgazdasági Számlarendszerben (MSZR) szereplő adatok már lehetőséget adnak a mezőgazdasági vállalkozások elmúlt évi főbb pénzügyi folyamatainak értékelésére. Ezek alapján összességében megállapítható, hogy a hazai mezőgazdaság még mindig kedvező gazdasági kondícióban van, de ez folyamatosan gyengül, és további erősödése középtávon nem is várható.

Az elmúlt évben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke folyó alapáron 2 százalékkal maradt el a 2016. évi eredménytől.

A visszaesés hátterében a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának 7 százalékos csökkenése áll. Ezt részben ellensúlyozta, hogy az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke 5 százalékkal nőtt.

A mezőgazdaság termelésének mennyiségére alaposan rányomta a bélyegét az időjárás: 2017-ben a teljes bruttó kibocsátásvolumene a 2016. évi 9 százalékos emelkedés után 2017-ben 6 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez abból adódott, hogy a megtermelt növényi termékek mennyisége 9 százalékkal, az állatok és állati termékeké pedig 3 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termelés csökkenését emelkedő termelői árak kísérték. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár-színvonala 2 százalékkal, az élő állatok és az állati termékeké pedig 9 százalékkal nőtt.

A növényi termékek körében valamennyi termékcsoport termésmennyisége csökkent vagy az előző évi szinten maradt. A gabonafélék, az ipari növények, a burgonya, a kertészeti termékek és a gyümölcsfélék termésmennyisége rendre elmaradt az előző évitől.

Gabonafélékből az előzetes adatok szerint 16 százalékkal termeltek kevesebbet, mint 2016-ban. Kukoricából mindössze 6,8 millió tonna termett, ez pedig 22 százalékkal kevesebb a 2016. évinél.

fotó:123rf

Az elmúlt két év markánsan különböző időjárása miatt érdemes hosszabb távon is vizsgálni a terméseredményeket.

Így már némileg kedvezőbb a kép, hiszen a tavalyi kukoricatermés csak 6 százalékkal maradt el az előző öt év átlagától. A kalászos gabonák közül búzából (durumbúzával együtt) összesen 5,2 millió tonnát takarítottak be. Ez 7 százalékkal kevesebb ugyan a 2016. évinél, de az elmúlt öt év átlagánál 4 százalékkal több.

Az ipari növények, ezen belül az olajnövények kibocsátása összességében elmaradt a 2016. évi kiváló eredményektől, amikor rekordtermést takarítottak be napraforgóból, repcéből és szójából is, ugyanakkor mindhárom termék esetében a második legnagyobb terméseredmény született 2017-ben.

A napraforgó termésmennyisége meghaladta a 2016. évi rekordtermést, és 20 százalékkal felülmúlta a 2012–2016. évek átlagát is. A repcetermés a 2016. évi 925 ezer tonnás csúcsnál 10 százalékkal kevesebb lett, de több mint 30 százalékkal meghaladta az ötéves átlagot. A szójatermés 12 százalékkal maradt el az előző évi rekordtól, ugyanakkor 38 százalékkal több az ötéves átlagnál. A cukorrépa betakarított mennyisége valamivel több, mint 10 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, de elérte a 2012–2016. évek átlagát.

Az élő állatok és állati termékek kibocsátásának volumene 3 százalékkal csökkent. A főbb ágazatok mennyiségi teljesítménye jellemzően elmaradt az előző évi szinttől. A sertésé 5 százalékkal, az élő baromfié 6 százalékkal csökkent, a szarvasmarháé pedig kismértékben – 2 százalékkal – emelkedett. A tejtermelés mennyiségben megközelítette a 2016. évit, míg a tojástermelésé nem változott.

A növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes számítások alapján 2017-ben 62:38 százalék. Ez egy évvel korábban 65:35 százalék volt, azaz tavaly csökkent az agrártermelésen belül a növénytermesztés aránya.

fotó:123rf

A folyó termelőfelhasználás értéke 2017-ben a 2016-os szinten maradt. A legnagyobb tételt jelentő takarmányköltség 5 százalékkal csökkent, mivel mennyisége és az ára is mérséklődött. Műtrágyából viszont 8 százalékkal többet használtak fel a termelők, ugyanakkor az ára közel 9 százalékkal csökkent, így költsége nem érte el a 2016. évit. A vetőmag- és az energiaköltség a magasabb árak következtében kismértékben - 1,5, illetve 2,4 százalékkal - emelkedett.

A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke előző évi áron 15, folyó áron pedig 5 százalékkal csökkent 2017-ben. Ebben az évben 100 forint értékű folyó alapáron mért kibocsátás előállításához 60 forint, míg 2016-ban 58 forint értékű inputot használtak.

A termeléshez kötött támogatás közel változatlan, a 2016-ost 1 százalékkal meghaladó szintje mellett az egyéb termelési támogatások 3 százalékkal emelkedtek. Az értékcsökkenés mérsékelt növekedésével, illetve a termelési adók változatlan szintje mellett a termelési tényezők jövedelme 4 százalékkal mérséklődött 2017-ben. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 11 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A fenti adatok alapján a mezőgazdasági vállalkozások 2017. évi adózás előtti eredménye is nagy valószínűséggel kalkulálható. A NAV tényadatok azt mutatják, hogy az adózás előtti eredmény 2010-et követően folyamatosan emelkedett, és 2014-re meghaladta a 173 milliárd forintot. A következő évben azonban drasztikus jövedelemcsökkenés következett be, amiben meghatározó volt a degresszivitás hazánkban alkalmazott módja, amely jelentős forrásokat vont el a nagyobb gazdaságoktól. Tehát ez a jövedelemcsökkenés nem egyszeri – az árakból, vagy például a hozamokból adódó – hatásoknak volt a következménye, így várható volt, hogy a versenyképes mezőgazdasági vállalkozások gazdasági ereje csökken. Ezt bizonyítja 2016 és 2017 eredménye is, hiszen a minden szempontból kedvező 2016-os év ellenére sem sikerült visszakapaszkodni a 2014. évi jövedelemszintre, de még annak közelébe sem: 2017-ben az adóbevallást készítő mezőgazdasági vállalkozások várható adózás előtti eredménye nem éri el a 100 milliárd forintot.

Az összes mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás 2 százalékkal mérséklődött 2017-ben, és folytatódott a korábbi évek tendenciája, azaz a nem fizetett munkaerő-ráfordítás csökkent – 4 százalékkal –, míg a fizetett munkaerő-ráfordítás 2 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdaság kötelezettségállományának legfontosabb finanszírozója a bankszektor. A második legnagyobb finanszírozót a szállítók jelentik, őket pedig az integrátorok követik.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyéni gazdaságok zöme nem elég nagy ahhoz, hogy a bankok vagy a szállítók finanszírozzák. Ők inkább integrátorokon keresztül szerzik meg a finanszírozást, és az inputanyagokat is, beruházásaik zömét pedig a lízingtárgy tulajdonjogát át nem engedő lízingcégekkel finanszíroztatják. A társas vállalkozásoknál viszont már általános, hogy közvetlenül a bankok és a szállítók partnerei, bár az integrátori és a lízingfinanszírozás gyakran ebben a körben is megjelenik.

Az elmúlt évek eredményromlása ellenére a mezőgazdaság továbbra is a legkevésbé eladósodott ágazatnak számít, amit jól jellemez, hogy a csődráta értéke a 2017. év eleji értékhez képest 0,2 százalékponttal csökkenve 1,4 százalékon zárt 2017 második negyedévében. Eközben a nemzetgazdasági mutató 1,9 százalék volt. A mezőgazdasági vállalkozások hitelállományát jellemző fedezettségi mutató 2,0 százalékról 2,3 százalékra emelkedett 2017 júniusában az előző év végi értékhez képest, tehát az ágazat pénzügyi stabilitása jónak tekinthető, továbbra is az egyik legmegbízhatóbb, kevésbé kockázatos adós.

A KSH adatbázisa alapján érdemes elemeznünk a beruházások alakulását is. A mezőgazdaság, a vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásai 2010-et követően folyamatosan emelkedtek és teljesítményértékük 2014-ben elérte a 325,9 milliárd forintot. A növekedés 2015-ig tartott, amikor – a fejlesztési támogatáscsökkenések miatt – drasztikus visszaesés következett be. A változatlan áron számított beruházások 2014-re 40 százalékkal növekedtek a 2010. évihez képest, de ezt követően egyetlen év alatt visszaestek a 2010. évi szintre. Ez az érték csökkent tovább 2016-ban közel 8 százalékkal, ami azt jelenti, hogy ez alatt a két év alatt egyharmadával csökkent az ágazat éves beruházási teljesítménye.

Ugyanakkor 2017-ben már növekedett a beruházási aktivitás a mezőgazdaságban (folyó áron 306,5 milliárd forint, a volumenindex +11,5 százalék) és az elkövetkező 1-2 évben is beruházási teljesítmény-növekedés várható a Vidékfejlesztési Program fejlesztési pályázatainak köszönhetően. Nem hagyhatjuk ugyanakkor figyelmen kívül azt a kockázatot, hogy a beruházásokhoz igényelhető támogatások bővülésével párhuzamosan a beruházási költségek is jelentősen emelkednek, így a pályázók egy része nem lesz képes megvalósítani a tervezett beruházását.

agrotrend.hu / otpagrar.hu

Pályázatok, Támogatások, Gabonapiac, Fiatal Gazda

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.