Agrárpénzek

Piac

A tej sem fenékig tejfel

Az állati termékek előállítói számára nehéz év volt az idei. Beszélhetnénk a sertéstartók ellentmondásos helyzetéről, a baromfiszektor gondjairól, de mi most inkább a tejesek helyzetét szeretnénk megvilágítani.

Az év végi ünnepkör a tejtermékek forgalmában is fellendülést hoz. Több tejet, vajat használunk a süteményekhez, sajtot a főzésnél, de ez sem változtat azon, hogy a költségoldali nyomás a stabil piaci árak ellenére is nehéz helyzetbe hozza a tejtermelőket. De ma már nem hallgathatunk a hagyományos állattartás elleni támadásokról, és a helyettesítő termékek, imitátumok egyre erősödő piaci jelenlétéről sem, és persze érkeznek szokásos piaci előrejelzéseink is.

fotó: pixabay.com

Az árak nem a költségeket követik

Immár két éve mutat rég látott kiegyensúlyozottságot a tejpiac. Ennek ellenére szűkül a tejtermelő gazdák mozgástere, aminek oka a költségek emelkedése. Itt elsősorban a munkaerő költségének növekedését kell említeni, de az inputok (energia, víz és szennyvíz, fuvardíjak, vegyszerek, alkatrészek, stb.) drágulása is nehezíti a szektorban működők életét. Ez persze nem szektorsajátosság, de attól még fájdalmas.

A munkaerő kritikus termelési tényezővé vált. Költségének emelkedése is ezzel függ össze. Az igen értékes és érzékeny állatállománnyal dolgozók felkészültsége, szemlélete döntő stratégiai kérdés. Szűkössége újfajta megoldásokat hozott felszínre. A külföldi munkaerő alkalmazása és a robotizálás terén egyaránt gyűlnek a tapasztalatok a szektorban.

Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a magyarországi tejelő állomány genetikája világszínvonalú. Az ebben rejlő adottságok kihasználása magas szintű, amit az átlaghozamok szintje és folyamatos emelkedése is alátámaszt. Ehhez a jó genetika folyamatos fejlesztése és kiszolgálása a kulcs. A tenyésztési munka terén szintén csak dicséret illeti a szektort, a szakmai szervezetet.

A kiszolgálás színvonalára azonban külön is fel kell hívni a figyelmet. Nyilvánvalóan csak a boldog tehenek tudnak magas hozamokkal termelni. Ha bármilyen oldalról nincs kiszolgálva, az meglátszik a teljesítményén. Ez a válasz a bevezetőben említett, az állattartókkal szembeni támadásokra. Nem elég azonban, ha ezzel mi szakmabeliek tisztában vagyunk!

A fogyasztót kell megvédenünk attól, hogy telebeszéljék a fejét, és környezetvédelmi és egészségére vonatkozó fél-információkkal szemléletét eltorzítsák. Nem maga a piaci verseny a gond (egyelőre!), hanem az, ha a fogyasztó manipulálásában alulmaradunk. Mert lássuk be, ha igazunk van is, nekünk is befolyást kell gyakorolnunk rá. Ez történik akkor is, amikor a kisfilmben az import káros hatásaira hívjuk fel a figyelmet.

Az állatok kiszolgálásának fenti gondolatmenetéhez tartozik, hogy a tejtermelés jól automatizálható.

A robotok bár nyilván drágák, bevezetésük, szervizük még nehézkes, de egyértelműen a jövőt jelentik abból a szempontból is, hogy nem hibáznak, és egy sor feladatot el tudnak látni.

Hiba bagatellizálni

A tejtermékek az elsők között voltak az állati termékek között, amelyek piacán a hamisítványok, helyettesítő termékek megjelentek. Eleinte az olcsóvá tétel vezette e trendet, mára azonban ez kiegészült olyan helyettesítő termékekkel, amelyek magukat magasabb hozzáadott értékűnek tüntetik fel.

Arányuk ma még nem jelentős. Még uniós szinten sem haladja meg az 5 százalékot, nálunk ennek felét sem, de a növekedésük sokszorosa a hagyományos tejtermékek piacáénak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy sikerült valós és gyorsan bővülő keresletet generálni irányukba.

Ennek alapjairól sokat elmond az, hogy a felmérések szerint a laktózmentes termékeket fogyasztók túlnyomó többsége nem szenved intoleranciában. Vagyis szemléletükkel és nem az egészségükkel van gond.

A helyettesítő termékek valóban nem jelentenek még komoly versenytársat a piacon, de a jelenség bagatellizálása létkérdésekhez vezet.Ez csatavesztést jelent, és rossz fényt vet a háború kimenetelére is, bármilyen messzinek is tűnik az most. Ha erre csak legyintünk, mondván a tejtermékek piaca erős és nagy benne az innovációs potenciál, sok fogyasztót fogunk elveszteni. Ráadásul éppen a fiatal generációkból, akikért annyit küzdünk.

Jobb félni, mint megijedni. Azt reméljük, hogy e trendek erősödése végre valódi összefogást fog hozni az agrárium hagyományos szereplői között. Nagy zajt kell csapni! Összehangoltan az élelmiszer értékláncon belül, és kívül, minél nagyobb nemzetközi összefogással. Jó példa ez az európai szintű kezdeményezés, de nem elég: https://meatthefacts.eu/

Értsük meg azt, hogy a félreinformált fogyasztó olyasmit fog elvárni az állattartótól, ami túlmutat a realitásokon.

Ha ezeket a politika munícióvá alakítja, akkor jön a ketreces tojástermelőkre vonatkozó előírások szigorítása 2012-ben (amit napjainkban új szintre emelhetnek!), a német sertésszektorban az előírások folyamatos szigorítása, és így tovább.

Stabil, de…

Szokásos piaci előrejelzéseink előtt néhány megalapozó piaci információ.

  • Vámháború 1.:A kínaiak szeptember 17-től egy évre felfüggesztették egyes amerikai termékekre kivetett pótvámokat. Ilyen a tejsavófehérje is, amit leginkább a malactápokban használnak.
  • Vámháború 2.: Október 18-tól 25%-os pótvámmal sújtja az USA az európai sajtokat, vajat és savót.
  • Kína importja: a sűrítetttej importja 39%-kal, a teljes tejporé 29%-kal, a sovány tejporé 28%-kal, a sajté 7%-kal nőtt 2019 első felében. Az import jóval olcsóbb, mint a kínai saját előállítású, amit az Új-Zélanddal kötött szabadkereskedelmi megállapodásuk is erősít. (Ez 162500 tonna teljes tejpor vámmentes bevitelét jelenti.)
  • EU: szokásos ügymenet: Az állatállomány csökken, a hozamok nőnek, az export bővül, az import stagnál. A tejtermelés idén és a jövő évben is – kismértékben (0,3, illetve 0,4%) ugyan, de – növekedni fog. Az emelkedés leginkább a csökkenő állatlétszám és takarmány szűke miatt korlátos. A tavalyi aszály hatása a takarmánykínálatban a jövő év első felében lesz még érzékelhető, azt követően helyreáll. A növekedésben az is szerepet játszik, hogy a termelők a tömegtakarmányokat keverékekkel egészítették ki, ami jót tesz a hozamoknak, de a hasznot viszi. A növekedés a sajt, a vaj, a sovány tejpor oldalán érzékelhető leginkább. Éppen ezek exportja tud a leginkább növekedni.
  • EU-fogyasztás: A folyadéktejek fogyasztása csökken, a sajt, a vaj felhasználása növekszik a tagállamokban. A folyadéktejek a fogyasztói szokások változásának elszenvedői, ami nem csak a több tejtermék irányába való elmozdulásnak, hanem egyre inkább tejhelyettesítőknek is köszönhető.
  • A KSH legfrissebb adatai szerint a tehéntej átlagos felvásárlási ára literenként 101 forint volt szeptemberben, ami 4,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi árnál.
  • A NAIK AKI szerint a nyerstej exportára ekkor a tavalyi szinten volt, és 12 százalékkal haladta meg a belföldit. Bár a nyerstej exportja mennyiségben 39 százalékkal volt szeptemberben magasabban, mint egy évvel korábban, az első hét hónap viszonylatában 17,8%-kal csökkent. A többi tejtermék kivitele növekszik, de sajnos sajtból, vajból, savanyított termékekből továbbra is nettó importőrök vagyunk. Értékben az import növekedési üteme megegyezik az exportéval.
  • A tejipar átadási árai is emelkedtek az utóbbi hónapokban, de a fogyasztókra továbbra sem hárul át a folyadéktejek emelkedő költsége. A sajtok ára emelkedik (a KSH által megfigyelt trappista közel öt százalékkal drágább, mint egy évvel korábban), és a fogyasztás szerkezete is egyre erőteljesebben mozdul el a legalsó árszegmensektől.

fotó: KSH

Mindebből az látszik, hogy a nemzetközi piac, amely komoly árbefolyással van a hazai tejárakra is, meglehetős stabilitást mutat. A távol-keleti, élénkülő kereslet irányban tartja az árakat, miközben a termelés növekedése még hosszú hónapokig nem fog túltermelést okozni. Viszont ez sem tart örökké. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint, a jövő év második felében számíthatunk erre.

Ekkor fognak megtorpanni, majd lefordulni a tej és tejtermékárak. Nagyobb összeomlásra azonban nem számítunk. Erre a globális kereslet immár tartósnak tűnő emelkedése a garancia.

A hazai tejszektorban jelenleg is vannak akvizíciók, tulajdonos-váltások, de a koncentráció növekedése nem gyorsul. Eközben több feldolgozóipari közepes-nagyberuházás zajlik, illetve zajlott le (a teljesség igénye nélkül: Debrecen, Örménykút, Szenttamás, Mágocs, Bartusekpuszta). A feldolgozóipari hatékonyság és kapacitás-növekedés egyértelműen kedvező hatással van és lesz a tejtermelésre is.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook