Agrárpénzek

Piac

A vízgazdálkodási törvény most sokakat érint

A nagy meleg és a szárazság több vízhasználatot igényelt, ami vízhiányhoz vezetett.

A Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének 45. számában megjelent értesítés szerint a belügyminiszter, a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján, a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatait és a hidrometerológiai előrejelzéseket figyelembe véve, 2018. augusztus 15-től tartósan vízhiányos időszakot állapított meg az ország egészére – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Érdemes tájékozódni, hogy mi a teendő vízhiány esetén – fotó: pixabay.com

A vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény értelmében a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után. A törvény ide vonatkozó passzusa szerint az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400000 köbmétert vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4000 köbmétert, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.

A jelenlegi szabályok szerint a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti 14 napot érintő vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére 20%-kal csökkenteni kell. Ennek feltétele, hogy a vízhasználó igazolni tudja mind a vízhiányos időszakot megelőző 14 napban és a tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget.

A kedvezmény nem jár automatikusan, igénybevételére erre irányuló kérelmet kell benyújtani. Valamint a kedvezményes időszakban kivett víz napi mennyiségét feltüntető, vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldalán elérhető tájékoztatás szerint az üzemi fogyasztónak a vízfelhasználás megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie a fizetési kötelezettségét az illetékes vízügyi hatóságnak.

A vízhasználónak ilyen jellegű bejelentési kötelezettsége nincs, azonban opcionálisan kitöltheti és beküldheti az általános kitöltési segédletet, amely támogatja a VKJ bevallásának kitöltését, illetve az illetékes vízügyi hatóságnak a feldolgozást. Azon vízhasználóknak is be kell nyújtaniuk a bejelentkező adatlapot az illetékes vízügyi hatóságnak, akik mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, de bevallási kötelezettségük van.

Tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége (lásd fentebb) után – a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességtől függetlenül – a vízhasználatra vonatkozó nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségek fennállnak.

Negyedéves bevallásra kötelezettek a nagyfogyasztónak minősülő vízhasználók, illetve az üzemi fogyasztók – fotó: pixabay.com

Nagyfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) meghaladja a 25 köbméter/nap mennyiséget. A nagyfogyasztó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni a tényleges vízigénybevételéről. Ha az adott negyedévben bármilyen okból nem történt vízhasználat, az nem mentesít a 0 köbméteres nyilatkozat megtétele alól.

Üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 köbméternél nagyobb vízmennyiséget használ fel. Az üzemi fogyasztó negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról. Az éves adatokról – összevontan is – a tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni.

Éves bevallásra kötelezettek a kisfogyasztónak minősülő és időszakos vízhasználók illetve a létesítési/szüneteltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó.
Kisfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 köbméter/nap mennyiséget.
Időszakos fogyasztó az, aki az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet.

Az éves bevallásra kötelezett vízhasználó a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról a tárgyévet követő hó, azaz minden év január 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni.

A VKJ bejelentési kötelezettségekről, annak megfizetéséről, illetve a kitöltendő űrlapok és elektronikus felület elérhetőségéről a részletek az alábbi linken keresztül érhetők el: http://www.vkj.hu/vkj-bevallas/vkj-ismerteto

A vízhasználók egyedi ügyben a telephelyük szerint illetékes vízügyi hatósági jogkörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatósággal képviselőjük vagy meghatalmazottjuk útján személyesen, ügyfélfogadási időben, illetve postai úton is egyeztethetnek. Megyei központú ügyfélszolgálatok elérhetősége: http://www.vkj.hu/megyei-kozpontu-ugyfelszolgalatok

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook