Az erős, kétpilléres rendszer megtartását minden tagállam fontosnak tartja

Egyetértés van agrárkérdésekben a V4-ek között. A szakbizottságok februárban tárgyalnak a közvetlen támogatások kérdéseiről, márciusban a vidékfejlesztési forrásokról.

Egyetértenek az agrártámogatási rendszer kialakításának főbb elveiben a visegrádi tagországok – mondta el az agrárgazdaságért felelős államtitkár a V4 országok Mezőgazdasági parlamenti bizottságainak ülése után az Országházban. Czerván György kiemelte, fontos, hogy az agrárpénzeket a jövőben is gazdák kapják meg és azokat ne más uniós célok finanszírozására fordítsák.

A V4 országok mindegyike üdvözöli, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) – amely az unió legfontosabb gazdaságpolitikája – megmarad 2020 után is – fogalmazott Czerván György. Hozzátette: az erős, kétpilléres rendszer megtartását minden tagállam fontosnak tartja. Az I-es pillérben jelennek meg továbbra is a közvetlen támogatások (pl.: a területalapú támogatás) és a piaci támogatások, a II-es pillérben pedig a vidékfejlesztési, társfinanszírozott programok támogatására szánt összegek.

A mezőgazdasági bizottsági ülésen minden tagállam részéről aggodalmat váltott ki az a kérdés, hogy vajon egyszerűsödik-e a támogatási rendszer – mondta el Czerván György. Az államtitkár szerint minden tagország azt szeretné, ha az adminisztrációs terhek csökkennének, de az Európai Bizottság jelenlegi javaslatában most olyan változások körvonalazódnak, amelyek nem ebbe az irányba mutatnak. A testület tervezete szerint stratégiai tervet kellene mindkét pillérre készíteni, a bizottság által meghatározott szempontok alapján. Ilyen eddig csak a II-es pillérben volt. Az aggodalmat az okozza, hogy az I-es pilléres támogatásokat éves szinten, rövidtávon igénylik a gazdák és fizetik ki az ügynökségek. Egy ilyen tárgyalási folyamat lassíthatja a kifizetéseket és növelheti az adminisztrációt.

A másik közös probléma a termeléshez kötött támogatások kérdése, ugyanis ez a bizottsági közleményben nem szerepel. Magyarország számára ez különösen fontos, hiszen az unió által engedélyezett legnagyobb mértékben használjuk ki ezt a lehetőséget, évi mintegy 61 milliárd forint értékben.

Várhatóan változik a zöldítési jogcím is, ami a jelen formájában megszűnik. 2020-tól minden környezetvédelmi és természetvédelmi feltételrendszer más támogatások feltételrendszerében jelenne meg. Ez megint csak aggodalomra ad okot, hiszen megvan annak a valószínűsége, hogy bonyolódik a támogatási rendszer és növekszik az adminisztráció.

Osztatlan az egyetértés a V4-es tagállamok között abban is, hogy csak olyan többletvállalásokat fogadnak el, amelyeket a gazdák befolyásolni tudnak. A csoport elvárja, hogy a többletvállalásokhoz többletforrások is kapcsolódjanak, azok az elképzelések, pedig, amelyek szerint az agrárpénzek más uniós politikai célokat szolgáljanak (például a migrációs válság finanszírozását), teljesen elfogadhatatlanok. Ebben a V4 országok teljes egységet mutatnak.

Czerván György a KAP tervezésének további lépéseiről elmondta, a szakbizottságok februárban tárgyalnak a közvetlen támogatások kérdéseiről, márciusban a vidékfejlesztési forrásokról. Áprilisban már az állam- s kormányfők döntenek az EU 2020 utáni költségvetéséről, ezután derül ki, hogy mekkora is lesz az agrárbüdzsé. A részletszabályokat ezután dolgozzák ki, és várhatóan 2019 első negyedévére véglegesítik.

agrotrend.hu / FM