Mindezt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének cseresznye- és meggy-fajtabemutatóján hallottuk. Az érdi kísérleti állomáson tartott szakmai tanácskozáson Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egyebek mellett ismertette a 2017-es agrárkár-enyhítési keret terhére június 6-áig beérkezett összesített adatokat, valamint a 2016-os lezárt évre vonatkozó főbb megállapításokat is.
A gyümölcságazatban különösen érdemes biztosítást kötni
Az agrárkár-enyhítéssel kapcsolatos jogszabályon az elmúlt év végén módosítottak, hogy könnyítsék a hozzáférés lehetőségeit – tudatta az államtitkár. Ennek lényege, hogy idén már nem üzemi szinten mérik a hozamkiesést, hanem ágazati szinten: az egyik növényi kultúra a másik hozamérték-kiesését nem kompenzálja. Tehát ezentúl a kárértéket növényenként nézik, így számítják ki a kárenyhítési összeget. A rendszert egyébként folyamatosan fejlesztik (például aszálydefiníció, hozamérték-csökkenés számítása) – tette hozzá Czerván György.
Czerván György: idén 27 milliárd forint a Kárenyhítési Alap kerete – fotó: Pelsőczy Csaba/FM
Azt azonban külön hangsúlyozta: csak akkor jár a jogszabályok által lehetővé tett teljes összeg – ez egyébként az uniós szabályok szerint a hozamkiesés nyolcvan százaléka –, ha az érintett területre biztosítást kötöttek. Ennek hiányában csak a fele kapható meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
létezik biztosítási díjtámogatás is.
- Ebben az ágazatában a nagyobb termelési értékek miatt kifejezetten érdemes biztosítást kötni – nyomatékosította Czerván György.
A gyümölcságazatot ért tavaszi, május 29-éig bejelentett fagykárokat ismertetve elmondta: meggy esetében 4.212 hektárt sújtott. A legnagyobb kár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érte (1 876 hektár), majd Pest (598 ha), Heves (486 ha), Győr-Moson-Sopron (371 ha) és Bács-Kiskun (328 ha) megyék következnek.
A cseresznyeültetvények esetében a tavaszi fagy összesen 878 hektáron okozott terméskiesést. A leginkább érintett Heves megye 305 hektárral, majd Pest (185 ha), Szabolcs-Szatmár-Bereg (181 ha), Zala (83 ha) és Bács-Kiskun (44 ha) a sorrend.
A 2017-es keret terhére eddig bejelentett összes kárenyhítési igény
Idén 27 milliárd forint áll rendelkezésre kárenyhítésre – mondta el az államtitkár. A legfrissebb adatok szerint 74 640 hektárra érkezett be igény. Az összesítésből kitűnik, hogy messze-messze a fagykárok a legjelentősebbek, de a jégkárok is eléggé megugrottak. Komoly tétel a felhőszakadási és a belvízkár is.
| Kártípus | Darab | Hektár |
| Mezőgazdasági árvízkár | 4 | 70 |
| Aszálykár | 12 | 158 |
| Belvízkár | 220 | 5357 |
| Felhőszakadási kár | 141 | 2421 |
| Jégesőkár | 758 | 7718 |
| Őszi fagykár | 5 | 51 |
| Tavaszi fagykár | 4115 | 31262 |
| Téli fagykár | 2740 | 27321 |
| Viharkár | 43 | 282 |
| Összesen | 8038 | 76740 |
A 2016-os agrárkárenyhítés számokban
Az államtitkár ismertette a már lezárt 2016-os kárenyhítési év statisztikáját is: 3 327 jogosultnak mintegy 5 milliárd forintot fizettek ki. Az egyik tanulságos adat szerint a kifizetésben érintett termelőknek csupán 12,5 százaléka rendelkezett mezőgazdasági biztosítással. Ennek hiányában
a termelők évente több milliárd forintot hagynak a Kárenyhítési Alapban.
Az ültetvényekre a 65 százalékos díjtámogatás ellenére is elenyésző számban kötnek biztosítást.
A kifizetések 23 százaléka jégesőkárokra történt.
agrotrend.hu / P. G.
.jpg "A talajmeszezés fontossága a szántóföldi kultúrákban")
