Fórián Zoltán

Szerző

Covid Úr átrendezi az agrárhitelek piacát is

A támogatott hiteltermékeknek köszönhetően, illetve a szektor válságállóságának bizonyítékaként, az agrárhitelezés tovább bővült 2020 első felében. Az agrárium hiteleinek piacán már több mint az állomány fele kedvezményes hitel. A NAIK AKI adatai szerint, 2020 első felében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes hitelállománya meghaladta az 1300 milliárd forintot, aminek mintegy 60 százaléka a mezőgazdaságban, 40 százaléka az élelmiszeriparban hasznosul.

Nálunk egyébként a portfolió szerkezetének és erősségének köszönhetően csak megtorpant egy-két hónapra, majd folytatta a piac feletti növekedését az agrárhitelek állománya. A megtorpanás idején a likviditási és forgóeszközhiteleket keresték, mára ez ismét kiegészült a beruházásiakkal is. Eközben pedig lezajlott a hitelportfoliók átstrukturálása. A kedvezményes konstrukciók nyújtotta lehetőségekkel minden ügyfél élt és él, miközben a moratóriumot egyre többen hagyják el annak érdekében, hogy javuljon a banki megítélésük. Esetleg önerőt gyűjtenek a moratórium és a ’takaró’ nyújtotta lehetőségeken belül. Folyamatosan erősödő beruházási hullámot érzékelünk, ami összefügg a most megjelent pályázati lehetőségekkel, de a beruházási kedv az extrém alacsony kamatkörnyezet miatt is fennmaradt.

Forrás: MNB, NAIK AKI, AM

A statisztikai adatok szerint az első félévben 22 százalékkal nőttek a mezőgazdasági beruházások, és 235 milliárd forintot értek el. A gépberuházások, amelyek általában a leginkább mutatják a gazdák beruházási kedvét, a tavalyi történelmi csúcs, 236 milliárd forint után az idei első félévben is tudtak emelkedni, 93 milliárd forintért vettek új gépeket és további 30 milliárdért alkatrészt. Ez is jelzi, hogy a mezőgazdaság fejlesztési programjában csak kisebb zavart okozott a koronavírus, de a gazdák emiatt nem álltak le a fejlesztésekkel, ami nagyon pozitív. Műtrágyából is ugyanannyit vettek a gazdák, mint egy évvel korábban; 971 ezer tonnát.

Az agrárium pénzügyei közül sosem maradhat ki a támogatási rendszer. Ennek sajátsága, hogy a nagyobb kifizetések az év második felére esnek, de idén az első félévben több VP és nemzeti támogatás került kifizetésre, mint tavaly. A teljes támogatás kifizetés pedig a közvetlen termelői támogatások kisebb folyósítása miatt maradt el az egy korábbi szinttől. Az uniós arány 79 százalék volt.

A hitelállomány szerkezetében kissé csökkent az egyéni gazdálkodók aránya, 28,2 százalék volt az első félévben. Megszokhattuk már, hogy bár számszerűleg döntő tényezők az egyéni gazdálkodók, a kibocsátásban és a hitelállományban is kisebb a jelentőségük. A koncentráció is ellenük dolgozik. Különösen igaz ez az élelmiszeriparban tevékenykedő egyéni vállalkozásokra, akik igen alacsony hitelállománnyal dolgoznak, bár ez növekvő trendet mutat. Az első félévben mindössze 5,4 milliárd forint hitelük volt összesen.

A címben jelzett átrendeződés az egyéni vállalkozások hitelállományban a leginkább látványos. Az amúgy is meghatározó beruházási hitelek mellett az éven belüli hitelek aránya emelkedett. Az egyéni gazdaságok hitelállományának már 55 százaléka tartozik kedvezményes konstrukciókba. Például, az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) folyószámlahitel kétharmadát az egyéni gazdálkodók használják. A 2011 óta futó ASZK leszerződött állománya az első félév végén 42,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, 223,9 milliárd forintot ért el. A konstrukció persze már nálunk is elérhető.

A társas mezőgazdasági vállalkozások hitelállománya a NAIK AKI adatai szerint 11 százalékkal, az élelmiszeripariaké 1,6 százalékkal növekedett az első félévben. Az agrárcégek hitelállományában a hosszú lejáratúk, lényegében a beruházásiak a meghatározók, immár csaknem háromnegyedes aránnyal.

A koronavírus járvány kiváltotta krízis számos olyan pénzpiaci konstrukciót hívott életre, amelyek az agráriumban is jelentős segítségnek bizonyultak. Még felsorolni is hosszú: hitelmoratórium, adó- és járulékkönnyítések, MFB gazdaságélénkítő programok, EXIM Kárenyhítő programok, Agrár Széchenyi Kártya konstrukciók, MNB NHP Hajrá, AVHGA Krízis Agrárgarancia program, az AM Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő program,

Ezek közül csak az NHP Hajrá programot emeljük ki röviden, mivel az agráriumban – egyébként a többi NHP szakaszhoz hasonlóan – igen nagy népszerűségnek örvend. 2020 második negyedévében mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokhoz 21,1 milliárd forint került kihelyezésre, 79-21 százalékos arányban. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy a garantált hitelek aránya is folytatja több mint öt éve tartó szárnyalását. Az első félévben 20,8 százalékkal, 276 milliárd forintra ugrott. Ebből 204 a mezőgazdaságba, 72 milliárd forint pedig az élelmiszeriparba került. Az egyéni gazdaságok aránya a garantált hitelek piacán 62 százalékos, és emelkedik.

A lényeg: három fontos tényező, amely a hitelállomány folytatólagos növekedését erősíti 2020-ban is:

  1. Az élelmiszerkereslet növekedése és szerkezetének változása – kedvező piaci kilátások, kedvező árak;

  2. Sosem látott kamatkörnyezet – olcsó támogatott hitelek;

  3. Stabil támogatási rendszer.

Ezek mellett persze számos, de meglátásunk szerint ezeknél kisebb súlyú tényező is szerepet játszik abban, hogy még ebben az igen ellentmondásos évben is emelkedik az agrárhitelek állománya. Ezen belül azonban a kedvezményes hitelek visznek mindent. Gazdaságélénkítő hatásuk tehát vitathatatlan. Meg van a kipróbált eszköztár arra, hogy az agrárium teljesítményét tovább emeljük. Emellett ez a rendkívüli év azért rendet vág a vállalkozások között. Tovább fog gyorsulni a mezőgazdaság koncentrálódása. Erre a moratórium végével lehet majd igazán számítani.

Az üzenet: most kell beruházni. Bankárjuk segítségével ki kell választani az elképzeléseikhez leginkább illeszkedő támogatott programot, és garanciákkal erősített hitelekkel gyorsítani a hatékonyságjavulást. Mi is szívesen segítünk!

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés