2020.05.31., vasárnap , Angéla,Petronella

Agrárpénzek

2020. április 02. csütörtök • 11:30

Csak azért is legyen Húsvét!

Persze nem lehet olyan mint máskor, de ne hagyjuk elveszni az ünnepet, az örömöt! Legyen szépen terített asztal, sonka, tojás, süti, ital és persze a család! Készüljünk, de ne a nagy bevásárlás legyen a fontos, hanem a megélés, a jó hangulat. És fessünk tojást! Csak azért is! A tojástermelőkön idén sem múlik. Ők állják a sarat. De milyenek a kilátásaik? Tényleg gond lesz a ketreces tojással? Jönnek a szokásos előrejelzések is!

A húsvéti szerződések már régen megkötődtek. Így a jelenlegi árak stabilitása várhatóan megmarad, legfeljebb a rendkívüli kereslet okozta többletköltségek és az import akadozása miatt emelkedhet néhány százalékot Húsvétig. Ugyanakkor a tojástermelőket is próbára teszi a válság. Leginkább a takarmányok fehérjeforrása és a távolkeleti premixek, alapanyagok okoznak fejfájást és költségemelkedést egyszerre. El is indult egy kezdeményezés, hogy legalább ideiglenesen engedjék újra használni a húslisztet. Véleményem szerint, pazarlás egy ilyen hasznos összetevőt mellőzni. A mostani talán jó alkalom arra, hogy kezdeményezzük a fenntartható megoldás felé való elmozdulást. Aki mozog most a piacon, látja, hogy az import szója kiváltásának jelentősége mekkora. A kérődzőkön kívül alkalmazni kellene, persze szabályozott viszonyok között, mert szakmai indokoltságához nem fér kétség.

fotó: pixabay.com

Apropó költségek emelkedése! A tojás tipikusan olyan termék, amelynek költségváltozásai nem jelennek meg az árakban, ami ugye nem normális. A fogyasztói tojáspiac egy rendkívül kereslet-kínálat érzékeny hely.

Vagyis már kisebb kínálati többlet is nagy rombolást végez az árakban. Különösen nálunk, ahol még mindig nehezen megy át a vásárlók gondolkodásába, hogy nem darabra, hanem kilogrammra kell venni a terméket.

Az érme másik oldalán az importtojások kiszorulásának erősödése van. Egyrészt, a helyi piaci igények növekedése, másrészt, a szállítmányozási nehézségek miatt is arra számítunk, hogy csökken idén az import. Erre még akkor is számítunk, ha tudjuk, hogy a kisméretű tojások a legtöbb exportőrnél csak ipari feldolgozásra kerülnek, s e termékek piaca a vendéglátás összeomlása miatt beszűkült.

A nagy kérdés, hogy a vendéglátásban, közétkeztetéseben igen sokrétűen használt tojás és tojástermék mennyiség megjelenik-e a háztartási, kiskereskedelemből beszerzett fogyasztásban. Nyilván nem teljes mértékben.

A szakácsok például sűrítő, ragasztó funkcióit messze többször használják a tojásnak, mint az otthoni főzés. Gyakrabban használnak feldolgozott készítményeket, leveket, porokat.

Ennek is nagy jelentősége van abban, hogyan alakul a tojáspiac egy olyan rendkívüli helyzetben, mint a mostani. A vásárlási hiszti úgy is felfogható, mint a Húsvét egyfajta előre jövetele, meghosszabbodása. A koronaválság okozta piaci többletkereslet révén a szokásos tíz százalék körüli szintről megemelkedik a húsvéti szezon jelentősége a tojáspiac éves ciklusában.

A tojáskereslet is nagyot ugrott ugyanis az elmúlt hetekben, és bizony a szokásosnál magasabb a háztartási készlet. Ez viszont rányomja bélyegét a Húsvét utáni hetek keresletére. Magyarul arra számítunk, hogy a húsvéti, szokásos tojáspiaci hullám széthúzódik, és utána lesz visszaesés a keresletben.

Ha éves szintre emeljük a magyarország tojásfogyasztással kapcsolatos előrejelzésünket, akkor arra számítunk, hogy az évek óta tartó belföldi tojásfogyasztás emelkedés idén megtorpan.

Az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy az idei átlagfogyasztás 2 darabbal a tavalyi alatt marad fejenként.

Forrás: KSH 2019-től Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzés

Az EU nettó exportőr

A nemzetközi áttekintést kezdjük azzal, hogy évek óta nem látott mértékben emelkedik a tojás ára ezekben a napokban az USA-ban. Az ok ott is a válság-vásárlás.

Az EU nettó exportőri pozíciója egészen a jelenlegi krízisig erősödött. Tavaly a 341 ezer tonnás tojás és tojástermék exporttal szemben mindössze 24 ezer tonnás import állt.

A kivitel legnagyobb része albumin, de a friss tojás és a tenyésztojás is jelentős tétel. Japán, Oroszország, Svájc a legnagyobb vevők mennyiségi alapon, de értékben messze az oroszok állnak az élen.

Amire viszont nyomatékosan felhívnánk a figyelmet: Ukrajna az utóbbi két évben dominánssá vált az EU tojásimportjában. E rovatban márciusban már írtam az ukrajnai csirkehúsimport veszélyeiről (https://www.agrotrend.hu/piac/agrarpenzek/kell-e-felnunk-ukrajnatol-iii-allati-termekek) most a tojás oldalán is szeretnék erre ráerősíteni.

Főleg amiatt, hogy a kiskereskedelem árazásában okozhat zavart egy-egy import tétel. Ezzel kapcsolatban tojásterelőinknek már sok tapasztalatuk van, csak másik irányból. Jelenleg például a lengyel tojás ömlik az országba.

Az előrejelzésekhez nem árt tisztában lenni azzal, hogy az EU szintjén a termelt tojás fele ketreces, 16 százaléka szabadtartásos, 29 százaléka mélyalmos, 5 százaléka biotermelésből származik.

Mi nettó importőrök vagyunk

Mindez azért fontos, mert nálunk fordított a helyzet, továbbra is erősen negatív a tojás és tojástermék külkereskedelmi egyenlegünk. Bár az import évek óta csökken, aránya még mindig magas. Fogyasztásunk és önellátásunk az elmúlt években némileg emelkedett. Az Erste Agrár Kompetencia Központ úgy számol, hogy 72-74 százalékos az önellátásunk.

Drágul

A tojás fogyasztói átlagára mindössze 3,7 százalékkal volt februárban magasabb, mint egy évvel korábban. Eközben a felvásárlási ára 19-ről 20 forintra emelkedett, ha egyáltalán ezt annak lehet nevezni.

Forrás: KSH 2020 Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzés

Az elmúlt év gyenge árpozíciója az év eddig eltelt időszakában némileg javult, és arra számítunk, hogy az egész éves átlagár is felette lesz a tavalyinak.

Több következtetést is le kell vonni a mostani helyzetből!

  1. A tojás évek óta tartó fogyasztás-növekedése azt jelzi, hogy kezdi elfoglalni méltó helyét a táplálkozásunkban. E növekedés ugyan idén megtorpan, de előrejelzésünk szerint jövőre újra folytatódik, és tartjuk korábbi várakozásunkat, miszerint további százalékos bővülés várható középtávon.

  2. Az import immár tartósnak mondható csökkenése viszont nem fog idén sem megállni. Az önellátás ezzel párhuzamosan, ugyan igen lassú ütemben, de emelkedik.

  3. Tojásfogyasztóink továbbra is erősen árérzékenyek. Ez azzal jár, hogy a magasabb hozzáadott értékű tojások iránti kereslet emelkedése megtorpan idén. Magyarul, a leginkább költséghatékony, fenntartható és számos egyéb szempontból is a legkedvezőbb ketreces tartásból származó tojás piaca bővül.

  4. Nyugaton egyértelmű trend a kiszerelések növekedése. A válságvásárló nagyobb tételben, kiszerelésben vásárol. Nálunk ez kevésbé jellemző, mivel a beszállítói árazás, az akciós ütemezés gyakran felülírja azt, hogy a tálcás alacsonyabb csomagolási költsége miatt olcsóbb is.

  5. Most kell közösségi marketing megoldásokat találni arra, hogy a tojásfogyasztás előnyeire, a felhasználhatóság változatosságára felhívjuk a figyelmet.

  6. Húsvét után a szokásos kereslet-csökkenésre számítunk, aminek hosszát a felhalmozás nyújtani fogja. A koronavírus járvány miatt ritkulnak a vásárlások, ami a fenti fogyasztás-csökkenési előrejelzésünkben is fontos tényező.

  7. A költségek emelkedése viszont nincs összefüggésben a keresleti hullámmal. Az az év hátra lévő részében csak fokozódni fog.

  8. Percről-percre nő a madárinfluenza miatt kényszervágásra kerülő baromfitelepek száma a Dél-Alföldön. Bár ezek túlnyomó többsége csak a mintavételek során mutatja a vírus jelenlétét, tehát nincsenek megbetegedések, elhullások, a kényszevágások, szállítási korlátok növekszenek. Ez elérhet tojástermelő telepeket is. Számítani kell arra, hogy a tojástermelésben is visszaesést okoz a baromfi influenza.

  9. A hazai tojástermelés hatékonysága, termelési színvonala folyamatosan, az elmúlt években hosszú- és középtávon is emelkedett. Az egy tyúkra jutó termelés gyorsuló ütemben emelkedik, miközben a tojóállomány tartósan csökken. Ez mindenképpen elismerésre méltó egy olyan szektorban, ahol gyakori a jövedelmezőség marginális szintra való esése. Ez persze egyben a hatékonyságnövelés egyik fő motivációja is. Arra számítunk, hogy a ketreces tartás bőven 80 százalék feletti aránya nálunk továbbra is fennmarad. A szabad, alternatív és bio tartás aránya nem emelkedik idén.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Pályázatok, Támogatások, Gabonapiac, Fiatal Gazda

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.