Érdemes volt szántóba befektetni – Töretlen maradt a nagyobb méretű táblák iránti kereslet

Látványos forgalmi visszaesést hozott 2017-ben a Földet a gazdáknak! program megszűnése a földpiacon, de az árak emelkedése folytatódott – derül ki az OTP 2018-as termőföld-értéktérképének elemzéséből. A NAV 2017. évi tranzakciós adatai alapján készült kiadvány a tavalyi adatok értelmezéséhez kapcsolódóan arra emlékeztet, hogy kivételes hatásként érte 2016-ban a földpiacot a Földet a gazdáknak! program 2015 őszi meghirdetése – írja a Világgazdaság.

A program keretében összesen 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel, ebből csaknem kétszázezer hektár talált gazdára. A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, ez hektáronként mintegy 1,4 millió forint átlagos vételárat eredményezett, új árszintet szabva a piacnak.

Az adatok értelmezésekor azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy az állami földértékesítés zöme a szántó művelési ágban történt.

Bár a 2016 őszén kifutott program hatása – az ügyletek egy részének tavalyi lezárása miatt – kisebb mértékben a 2017-es forgalmi adatokon is érezhető, a 2016-os és 2017-es adatok összevetésekor mindenképpen meg kell említeni az állami földértékesítések bázisidőszakot érintő piaceltérítő hatását. Ez elsősorban a forgalom volumenének tavalyi látványos, 70 százalékos csökkenésében mutatkozik meg.

fotó: MTI

Az árak továbbra is emelkednek, tavaly országosan 6 százalékos volt a drágulás. A másfél évtizede tartó folyamatos értéknövekedéssel a termőföld az ingatlanpiac egyértelműen stabil befektetést hozó szegmense – szögezik le az OTP termőföld-értéktérképének szerzői.

A 6 százalékos átlagár-növekedés következtében alig maradt el az 1,2 millió forinttól a 2017-ben gazdát cserélő termőföldek hektáronkénti átlagára, és a 2016-os 1,135 millió forintról tavaly 1,199 millióra emelkedett a hektáronkénti ár.

Az emelkedés üteme a felére esett vissza a 2016-oshoz képest, de így is voltak kiugró áremelkedések: a legjobban, 25 százalékkal a Békés megyei földek drágultak, de a két legalacsonyabb átlagárú megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben is 19, illetve 14 százalékos áremelkedést regisztráltak.

Pest megyében, valamint négy dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Vasban és Zalában) 3 és 8 százalék közötti mértékben csökkentek az árak egy év alatt. A művelési ágak szerinti árvizsgálatok azt mutatják, hogy a 2016-ban a földárveréseken leginkább kelendő szántóterületek átlagára tavaly is nagymértékben, csaknem 10 százalékkal nőtt – áll a kiadványban.

A kert és gyümölcsös, az erdő és fásított területek, valamint a gyepek esetében 3 és 6 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg – a 2016-os csökkenés után – leginkább a szőlőterületek drágultak, nagyjából 15 százalékkal.

fotó:MTI

Az OTP kiadványából kiderül, hogy az egyes művelési ágakba tartozó területek megyénkénti árait összevetve két kategóriában is – az erdő és fásított területekben, illetve a kert-gyümölcsösben – Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb az átlagár. A szántó Békésben, a gyep Győr-Moson Sopronban, míg a szőlő Veszprémben forgott a legmagasabb áron.

A forgalomcsökkenés abból is látszik, hogy míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a gazdát cserélő földterületek száma a tízezer hektárt, tavaly már nem akadt ilyen megye. A két véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol bő hatezer hektárt értékesítettek, valamint Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom.

agrotrend.hu / vg.hu