Fórián Zoltán

Szerző

Felrobbant az árbomba

Az év elején több cikket is írtam a várható áremelkedéséről. Az egyiknek Ketyeg az élelmiszer árbomba volt a címe. Most már arról írok, hogy előrejelzéseim valóra váltak, és ennek következményei lesznek. A hazai piacon is érzékeljük már, de a világpiacon a helyzet fokozódik. A világnak vannak ugyanis részei, ahol ezeken az árakon már megfizethetetlen a gabona. Sajnos tíz éve volt már ilyen, véres volt.

Veszélyes nemzetközi szinteken

A FAO Élelmiszer Árindexe tavaly június óta mutatja az egyre gyorsuló ütemű áremelkedéseket. Hét éve nem volt ilyen magas szinten. A FAO élelmiszerár-indexe 2021 áprilisában átlagosan 120,9 pontot tett ki, ami 2,0 ponttal (1,7%-kal) magasabb a márciusinál és 28,4 ponttal (30,8%-kal) magasabb az előző év azonos időszakánál. Az áprilisi emelkedést a cukor, majd az olajok, a hús, a tejtermékek és a gabonafélék árainak erőteljes emelkedése vezette. Ez itt még korán sem az emelkedő szakasz vége! A hegyesen felfelé mutató tőzsdei gabona- és olajnövényárak végiggurulnak az élelmiszer értékláncon, egészen a fogyasztóig. Eközben nyilván csillapodik a mértékük, hiszen az árérdek-érvényesítő képesség a lánc vége felé erősebb, de a fogyasztók mentek már hasonló helyzetben utcára. Nem volt az olyan rég.

A folyamat világpiaci vonatkozásai tehát vészjóslóak. A világ fejlődő térségeiben, országaiban egyre növekszik a feszültség emiatt. A pandémia miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő országokban humanitárius válság fenyeget. De mi történik nálunk?

A felszín még csendes

A KSH adataiban az élelmiszer infláció áprilisig 3,1 százalékos emelkedést mutat, miközben az infláció 3,6 százalékost. Az igazi meglepetés a következő havi és az azt követő adatokban lesz. Véleményem szerint az élelmiszerárak növekedési üteme hamarosan ismét az átlagos fogyasztói árindex felett lesz, ahogy azt az elmúlt hat évben már megtapasztaltuk. Ha abból indulunk ki, hogy a mezőgazdasági árindex 12,3 százalékot mutatott az év első két hónapjában, de februárban már 16,7 százalékot, bizony erős inflációs hatása lesz idén is az agráriumnak, és a májusi statisztikai adatokban ez már sokkal jobban látható lesz. Vásárlókét már mindenki érzi az áremelkedéseket. Éppen a minap panaszkodott egy kolléganőm, hogy a hétvégi szokásos bevásárló kosara ötezer forinttal drágább, mint pár hete.

Az április havi fogyasztói ár adatok még békéről árulkodtak. Húsvét volt, meg akciózás. A sertéshús ára még csökkent is, a baromfihúsé, a tejtermékeké stagnált, de az étolajé már kilőtt (22,8%) a margarin (7,5%) a liszt (7,4), tészta (6,8%) kenyér (5,2%) vonal pedig már jól látható emelkedést mutatott. A gyümölcsök ára 4,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Forrás: KSH         *az év eddig eltelt időszak

Kényszerhelyzetben a vendéglátás

Miközben annak örvendünk, hogy újra nyitnak az éttermek, a szállodák, áraik láttán lelohad ez az öröm. Miután hosszú hónapokig takarékon működtek, vagy éppen zárva voltak, egy sor tényező nehezíti a nyitást. Leginkább a munkaerő visszaszerzése és megtartása lesz nehéz és drága, de az élelmiszerárak emelkedése, az energiaárak is arra mutatnak, hogy árat kell emelniük. Arról, hogy az elmúlt időszak veszteségeit meddig cipelik – ha elbírják – nem is beszélve. Az élelmiszerkeresletre és az inflációra azonban egyértelműen emelő a hatásuk.

Vegyes következmények a gazdáknál

A szántóföldi növénytermesztők széles mosollyal szemlélik bankszámláikat, lelkesen és nagyon helyesen pörgetik fejlesztéseiket, és tartalékolnak az ínségesebb időkre (ugye?!). Az állattartók kalkulálnak, receptúráznak, és bizony gyakran kiszalad egy-egy keresetlen szó is. Az emelkedő takarmányárak beépülése a leadási árakba lassú. Elfogadják a vevők, de az idő, amíg ez megjelenik az árakban hónapokban mérhető. Persze, így volt ez máskor is. Ha emeléssel megyünk, az hónapokba telik, a csökkenés viszont azonnali. Ez azonban nem a dolgok rendje.

  1. Javítani kell a hatékonyságunkon, hogy nagyobb legyen a mozgásterünk az árazásban. Ezzel mindenki tisztában van, ami jól látszik az ÁTK pályázatnál tapasztalt érdeklődésből. Most nyílik a kis ÁTK, ott is bizonyos, hogy megjelenik.
  2. Alkupozíciónk úgy erősíthető, ha nagyobb tételekkel üzletelünk. Magyarul, ha termelői csoportba, vagy nagyobb cégcsoportba tartozunk. Integrálódjunk valamilyen irányban.
  3. Ha informáltak vagyunk a folyó és várható piaci trendeket illetően, felkészültebben tárgyalhatunk. Jó, ha tudjuk például, hogy a nyugati, de főként a német húsipar szerkezetváltozásban van. A kétféle járvány együttes mélyütése, a dráguló alapanyag, a szigorodó működési szabályozás, a fogyasztói elvárások megroppantották azt a struktúrát, amit az elmúlt két évtizedben felépítettek. Új tulajdonosok jelennek meg, gyárakat zárnak be, kitelepítik termelésük egy részt Spanyolhonba, vagy éppen a Távol-Keletre. Mindenesetre, zsugorodik a szektor. Ennél fogva kereslete csökken. Ez azonban csak egy példa. Hozhatnám még a Közös Agrárpolitika egyre idegesítőbb zöld színbe fordulását, a fogyasztók egyre képmutatóbb manipulálását a gazdálkodók kárára, és persze az aktuális ármozgató tényezőket az egyes termékek piacairól. Aszályról, brazil aratásról, kínai importról, csökkenő készletekről is szólhatnék, de a lényeg az, hogy legyen tájékozott, és kérdezzen!
  4. Fontos üzenetem továbbá, hogy ez az áremelkedési hullám kissé más, mint a többi. Lesz hullámzás és persze korrekció is, de a korábbi árszintektől a lánc minden elemében hosszabb időre elbúcsúzhatunk. Az élelmiszer felértékelődése a rendkívüli világrend része, és a világ már soha nem lesz olyan, mint volt a pandémia előtt. Ezt ki-ki értékelje saját szemszöge illetve értékrendje szerint, de mindenképpen építse be a jövőről szóló elképzeléseibe!

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

 

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook