Jól érzékelhető zsongás indult el az agrárhitelezési piacon

Nyolc éve nem fordítottak annyi pénzt mezőgazdaságigép-lízingre, mint most. Egyre több az agráriumhoz köthető beruházás, a gépvásárlás. A sikeres pályázatok módot adnak a hitelfelvételre is. Az alacsony kamatok mellett a támogatott hitelkonstrukciók is kedvezőek.

Az első fél évben harminc százalékkal nőtt a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat beruházásainak volumenindexe az egy évvel korábbi szinthez képest. A csaknem 151 milliárd forintnyi beruházás mintegy felét gépek és alkatrészek beszerzésére fordították – mondta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. Hozzáfűzte: a gazdák 76,6 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket ez év első felében, s ez negyvenszázalékos növekedést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest.

Mezőgazdasági alkatrészek beszerzésére 23,5 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók, ami 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi alkatrészforgalmat. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az első féléves gépforgalomból 64 százalékkal részesedtek az erőgépek, ezen belül 54 százalékos arányt képviseltek a traktorok, míg 33 százalék a gabonaarató-, cséplőgépek és 13 százalék az egyéb erőgépek aránya.

A Magyar Lízingszövetség összesítése szerint a mezőgazdaságigép-lízingben újonnan kihelyezett összeg 35,2 milliárd forintot tett ki az év első felében, ami tizenhat százalékos emelkedést jelent éves szinten. Ráadásul ez az összeg nyolcéves csúcs. Fórián Zoltán hangsúlyozta:

a gazdák megértették, hogy jelenleg olyan egyedülálló lehetőségeik vannak a fejlesztésre, amelyek többé nem állnak elő így együtt.

A soha nem látott mélységben lévő kamatok és támogatott hitelkonstrukciók mellett a mezőgazdasági támogatási rendszer is csúcsra jár, és a piaci nyomás is megfelelő ahhoz, hogy a termelőket lépésre késztesse. Ezt a Takarék Agrárhangulati Index is mutatja. A negyedik negyedéves felmérés szerint a mezőgazdasági üzemek 77 százaléka tervez beruházást a következő tizenkét hónapban. Miközben a cégek a fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg,

jelentős többségük az elmúlt évek elmaradt beruházásait továbbra is a pályázatok eredményétől teszi függővé.

A gazdálkodók többsége, 52 százaléka a technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője felhívta a figyelmet arra, hogy összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százaléka a szinten tartásban, négy százaléka pedig a visszafejlesztésben gondolkodik.

fotó:123rf

A gazdálkodók mindig óvatosak voltak a hitelfelvétellel. Elég arra utalni, hogy a tavalyi beruházásokat 82 százalékban saját forrásból finanszírozták. A legfontosabb fejlesztési cél manapság a humánerőforrás kiváltása és a hatékonyságnövelés. A gazdák ugyanis tisztában vannak hatékonysági tartalékaikkal.

A Vidékfejlesztési Program (VP) pályázatainak eredményeit most teszik közzé. Fórián Zoltán szerint mivel a mezőgazdasági termékek közül az élelmiszer-feldolgozás után a kertészeti pályázatok nyertesei is értesítést kapnak, így jól érzékelhető zsongás indult el az agrárhitelezési piacon. Úgy véli, hogy

az év második felében tovább emelkedik a mezőgazdasági beruházások értéke.

Erre a takarékok felkészültek: április vége óta áll rendelkezésre a VP Garancia előleg, amely a piacon elsőként jelent meg, és célja a nyertes pályázók mielőbbi és gazdaságos előleghez jutásának elősegítése. A VP szabályai szerint ugyanis

a támogatói okirat birtokában a nyertesek azonnal jogosultak az elnyert összeg ötven százalékának előlegként való felvételére.

Ehhez azonban százszázalékos fedezetet kell nyújtani, amit a garanciaelőleggel gyorsan fel tudnak mutatni, és százmillió forint garanciaigényig nem szükséges tárgyi fedezet sem. Emellett a megvalósításhoz szükséges önerő és előfinanszírozás iránt is nagy keresletre lehet számítani.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu