A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel ratifikálták a július 17-én aláírt egyezményt és elfogadták az úgynevezett stratégiai partnerségi megállapodást is, amely kiterjeszti az együttműködést a felek között egyebek mellett az energia, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a klímaváltozás elleni küzdelem területére is.
Jóváhagyta az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi szerződést szerdán az Európai Parlament - fotó: europarl.europa.eu
Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30%-át teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40%-ot.
Japán az Európai Unió 6. legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a 3. legfontosabb célpontja az EU.
A szerződés, melyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, jobban megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket.
A megállapodás felszámolja:
- a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat,
- megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát,
- valamint közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.
Szakértők szerint az európai agrártermelők és a japán autógyártók lesznek az egyezmény legnagyobb nyertesei, az uniós exportőrök évi mintegy 1 milliárd eurót takaríthatnak meg a vámok lebontásával.
Az uniós tagállamok kormányainak tanácsa várhatóan december 21-én ad zöld utat a Tokióban már jóváhagyott megállapodásnak, amely ezt követően jövő februárban lép életbe.
Az EU-Japán beruházásvédelmi megállapodásról szóló tárgyalások még folyamatban vannak.
A szerződést ugyanis 2 részre bontották azért, hogy ne ismétlődhessen meg az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállásán.
Az Európai Bíróság szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A nemzeti és a regionális parlamentek ratifikálása csak a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkozó pontokhoz szükséges, ezeket pedig az új modell értelmében egyszerűen kivágják a megállapodásokból és külön fogadják el.
agrotrend.hu / MTI
