Agrárpénzek

Piac

Kalapács alá kerülnek az állami gyümölcsösök és halastavak?

Bár az állami tulajdonú szántók árverése elvben júliusban befejeződik, a gyümölcsösök és halastavak értékesítéséről keveset tudni. Egymásnak is ellentmondanak az egyes kormánytagok azzal kapcsolatban, hogy kalapács alá kerülnek-e az állami tulajdonban lévő gyümölcsösök, hastavak. Mivel nagy értékű vagyontárgyakról van szó, nem zárható ki, hogy a szántók után majd ezek következnek.

Amíg az állami gyümölcsösök és halastavak árveréséről beszélt Bitay Márton Örs, az agrártárca államtitkára, addig Lázár János kancelláriaminiszter ezek leállításáról nyilatkozott. Igaz, az utóbbi kijelentést még azt megelőzően tette, hogy a Nemzeti Választási Iroda véleménye szerint nem jött össze elegendő érvényes aláírás az MSZP népszavazási kezdeményezéséhez, amellyel az állami földek eladását akarták megakadályozni. Viszont, ha végleges lesz a népszavazás leszavazása, újra indulhatnak az árverések.

Éppen ezért lett volna fontos az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazás – nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese hozzáfűzte, hogy mivel a Nemzeti Választási Iroda szerint nincs meg a szükséges 200 ezer aláírás, csak 180 ezer, és a hivatal több mint 40 ezer aláírásról állította, hogy érvénytelenek, és az MSZP ezt vitatja, ezért a Kúriához fordulnak jogorvoslatért.

A kormányzati kommunikációs káosznak többféle értelmezése lehet – jegyezte meg ennek kapcsán a Népszavának Sallai R.Benedek, az LMP szakpolitikusa, aki csatlakozott a szocialisták népszavazási kezdeményezéséhez. A kormányhatározatban ugyanis 378 ezer hektár állami föld árverését jelentették be. Az eddig lezárult három árverési körben azonban csak 250 ezer hektárt értékesítettek. Amikor Bitay Márton Örs a gyümölcsösök, halastavak eladásáról beszélt, azokat beleérthette a kormányhatározatban szereplő területbe, míg Lázár János akkor, amikor arra utalt, hogy nem adnak el több állami földet, az érthető volt úgy is, hogy a már meghirdetett 378 ezer hektáron felül nem lesz további árverés.

Részben már elkezdték eladni az állami gyümölcsösöket is, igencsak nyomott áron, hiszen mintha az értékes felépítményeket nem számolták volna bele a vagyonba – említette Gőgös Zoltán. A szakpolitikus úgy vélte, az ültetvényeket elsősorban a jelenlegi bérlők veszik meg, mert ez bonyolultabb ügy, mint a szántóké. A föld ugyanis az államé, de a telepítéseket a bérlők végezték, gyakran uniós támogatással. Ha idegen jelentkező nyerne az árverésen, akkor meg kellene egyeznie a bérlővel a kártalanításról.

Hasonló a helyzet a halastavaknál is. A Népszavának egy korábban nyilatkozott egy halastó-rendszer tulajdonosa, illetve egy részének bérlője, aki azt mondta: semmiképpen sem licitálna, mert értelmetlennek tartotta, hogy jelentős forrásokat vonjon ki a termelésből, amit fejlesztésre is fordíthatna.

A Fideszt és kormányközeli köröket mégis érdekelheti mind a gyümölcsösök, mind a halastavak, ugyanis az LMP szakpolitikusa úgy tudja, hogy ezeket az állami vagyontárgyakat csak a földértékén akarják elárverezni. A szántókkal ellentétben ugyanis rengeteg kiegészítő infrastruktúra található ezeken az ültetvényeken. A halastavaknál sok műtárgy, leengedő csatornák, zsilipek, épületek egyebek növelik a valós értéket. Mindkét vagyontárgy fajta esetében ezek a "kiegészítő" eszközök megkétszerezhetik, háromszorozhatják az adott vagyontárgy értékét.

Ezek az értéknövelő létesítmények gyakran nem is szerepelnek az állami nyilvántartásban – közölte Sallai R. Benedek. Ha valaki most akarna kiépíteni egy halastó rendszert, az milliárdos költséget jelentene. Ugyanezt készen a negyedéért megszerezni, nem rossz üzlet. Az ellenzéki szakpolitikus nyírségi gazdáktól úgy értesült, hogy a környéken található állami területen létesített ültetvényeken százmilliós értékű ingatlanok, ingóságok is vannak: épületek, hűtőkamrák, szárító és öntöző berendezések.

Ami fékezheti a földárveréseken a legzsírosabb birtokokat megszerző fideszes politikusok, családtagjaik és baráti, üzleti körük étvágyát az az, hogy a szántókkal ellentétben a gyümölcsösök és halastavak esetében nagy az élőmunka igény. Ilyen vagyonra csak az pályázzon, aki dolgozni is akar – említette Sallai R.Benedek. Az LMP-s politikus sem zárta ki, hogy ősszel meghirdetik az állami gyümölcsösöket és halastavakat.

Az állami erdők, természetvédelmi területek még mindig veszélyben vannak, a kormány elkótyavetyélheti ezt a nemzeti vagyonrészt is – hangsúlyozta Gőgös Zoltán. Ameddig ezek a srácok ott vannak a kormánynál, nincs az az állami vagyon, ami biztonságban lenne – summázta Sallai R. Benedek is.

agrotrend.hu / Népszava

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook