Készülnek a szüretre és áttekintették a törvényi módosításokat a Hegyközségek

Kiemelt szerepet kapott az idei szüretre való felkészülés, valamint a borászok 12 pontja teljesítésének állása. Külön figyelmet szenteltek az új jövedéki törvénynek, amelyet ebben a hónapban fogadott el az Országgyűlés, és 2017. január 1-jén lép hatályba.

A június 29-i  elnökségi ülésen részt vett Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. A szabályozás mellett a felek külön kitértek a támogatások kérdésére is, kiemelve a borászati beruházások ügyét, amely támogatási keretét nemrégiben duplázta meg a Kormány 20 milliárdról 40 milliárd Ft-ra.

A HNT, mint a hegyközségi rendszer csúcsszerve, és egyben a szőlő-bor ágazat elismert szakmaközi szervezete fogja össze a hazai szőlő-bor ágazatot.

Bortörvény módosítása

Az Országgyűlés 2016. június 13-án elfogadta, és a Magyar Közlöny 2016. június 23-ai számában megjelent a 2016. évi LXXXVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról.

A jogszabály módosítása két fontos területet ölel fel:

• A 22. § (3) bekezdés beszúrásával immár törvényi szinten került szabályozásra a továbbfeldolgozási vagy kiszerelési céllal Magyarország területére behozott, az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában közfogyasztásra forgalomba még nem hozott borászati termék bor származási bizonyítványának kiállításának általános szabályai;

• A 13/A§ (1) a) pontjának módosításával az oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borok azon szőlőből állíthatók elő, melyek seprős újborban kifejezett maximális termés hozama 160 hl/ha.

A módosítást a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a 2015. évi szüreti tapasztalatok alapján kezdeményezte a Földművelésügyi Minisztériumnál, így segítve elő a 2016. évi szüret lebonyolítását.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a törvénymódosítás nem jelenti a Termékleírások automatikus módosítását. Az OFJ termékek számára biztosított magasabb terméshozam szintet a termékleírást benyújtó hegyközségi tanácsoknak kell kezdeményezni azzal, hogy a termékleírás módosítását a 178/2009 Kormány rendelet szerint. Tudomásunk szerint a Bor Eredetvédelmi Tanácshoz ilyen jellegű módosítási kérelmet előzetesen a Dunántúli oltalom alatt álló földrajzi jelzés esetében fogalmaztak meg a termékleírást benyújtó hegyközségi tanácsok.

Megjelent az új jövedéki törvény

Hosszú egyeztetéseket követően az Országgyűlés 2016. június 7-én megszavazta, és június 17-én a Közlönyben megjelent a Jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szakmaközi Szervezet összességében pozitívan tekint a 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki törvényi szabályozásnak, melyben sikeres lobbi tevékenységünknek köszönhetően az alábbi szabályozási elemek kerültek bevezetésre:

• Az EU által biztosított joganyagnak megfelelően bevezetésre kerül hazánkban is az 1000 hl alatti bortermelők esetében a kisüzemi bortermelés fogalma. Ennek lényege, hogy a három év átlagában 1 000 hl alatt saját vagy vásárolt borszőlőből bort előállító pincészetek nem lesznek kötelezettek 2017 januárjától, hogy egyszerűsített adóraktári engedéllyel végezzék borászati tevékenységüket. Ennek további feltétele, hogy szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével egyéb borászati terméket nem vásárolhatnak a kisüzemi bortermelők. Kérésünknek megfelelően, évente legfeljebb 10 000 liter mennyiségben termelői, palackos erjesztésű pezsgőt is előállíthatnak.

Figyelembe véve a magyar bortermelés szerkezetét a fenti könnyítés mintegy 6 000 termelő adminisztratív terheit fogja csökkenteni.

• Az egyszerűsített adóraktár engedélyes nagy borászati üzemek adminisztratív tehernövekedését sikerült meggátolni, hiszen az előzetes tervek napi borkísérő okmány jelentési kötelezettséget írtak elő.

• A jogszabály tartalmaz minden olyan egyszerűsítést, melyet a közösségi joganyag Magyarország számára biztosít a borágazat számára.

• Az új jövedéki szabályozás csökkenti a termelők adminisztratív terheit azáltal is, hogy 2017. július 31-ei készlet és értékesítési jelentést a termelőknek már csak egy helyre, a hegybíró részére kell benyújtani. Ezzel valóban megvalósul az egyablakos ügyintézés a borászatok számára, hiszen minden jövedéki jellegű adatot egy ügymenetben kell a hatóság számára a jövőben benyújtani.

Az új jövedéki törvénnyel kapcsolatban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Titkárság feladatai nem értek véget, hiszen számos szabályt a végrehajtási rendeletekben kell úgy megfogalmazni, hogy az a hegyközségi tagok számára is valós pozitív elmozdulást jelentsen.

A hegyközségi törvényben is történt technikai jellegű módosítás, melyek kapcsolatban állnak a kormányzat adminisztratív terheket csökkentő intézkedéseivel

• A jövőben a közigazgatási ismereteket a hegybíró kollégák, illetve a főtitkár nem csak közigazgatási alapvizsga letételével, hanem közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel is teljesítheti. (40. § (8) c))

• A hegyközségi tag vagy regisztrációra kötelezett szőlészeti, illetve borászati termelő esetében a jogszabályban előírt azon nyilvántartási adatokról, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, a változásban bekövetkezett módosítások úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a hegyközségi tag kéri – értesíti a hegybírót.

agrotrend.hu / HNT, FM