Agrárpénzek

Piac

Kétharmad a kohéziós költségvetés csökkentése ellen

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tervezetéről folyó nyilvános vitán a tagállamok képviselői élesen kritizálták a kohéziós (és kisebb mértékben a közös agrárpolitikai) büdzsé csökkentésére vonatkozó javaslatot. A 28-ból 16-17 tagállam Európa-ügyi minisztere jelezte, hogy nem ért egyet a vágással és különösen annak – többségük szerint – aránytalanul nagy mértékével.

Az EB a kohéziós forrásokat névértéken 7, a közös agrárpolitika forrásait pedig 5 százalékkal kurtítaná meg 2020 után, részben így ellensúlyozva a brit kilépés miatt a költségvetésen keletkező „lyukat”, amit Brüsszel éves szinten nettó 12-13 milliárd euróra becsül – számolt be róla a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Több tagország képviselője is ugyanakkor arra mutatott rá, hogy

valós értéken mintegy 10-15 százalék közötti vágásról van szó.

Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter reálértéken 10-15 százalékos forráselvonásról beszélt, hozzátéve, hogy egyes országok esetében akár a 30 százalékot is elérheti a vágás.  – Komoly kételyeink vannak aziránt, hogy ez (a javaslat) jó tárgyalási alap. Varsó nem fogadja el a forradalmi csökkentéseket, különösen nem a közös agrárpolitikára vonatkozót – tette hozzá a lengyel miniszter.

Az átmeneti régiók esetében, amelyek az egy főre eső uniós átlagos GDP 75 százaléka fölé kerülnek, akár 35-40 százalékot is elérheti szerinte az elvonás – fotó: pixabay

Szlovák kollégája, Ivan Korcok úgy vélte, hogy a kohéziót és a mezőgazdaságot illetően „nem arányosak a csökkentések, a regionális politikánál egyenesen túlzott mértékűnek nevezte ezeket, aggodalmának adva hangot, hogy a legkevésbé fejlett régiók lesznek a vesztesei a reformnak.

A cseh EU-ügyi államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatási büdzsét érintő megtakarítások valós értéken 15 százalékot tesznek ki, és ha az infláció mellett a nemzeti összjövedelem változását is figyelembe veszik, akkor 20 százalékos is lehet a kurtítás. Az átmeneti régiók esetében, amelyek az egy főre eső uniós átlagos GDP 75 százaléka fölé kerülnek, akár 35-40 százalékot is elérheti szerinte az elvonás.

Még ennél is radikálisabb csökkentést vizionált a litván miniszter, aki közölte, egyes számítások szerint akár 45 százalékkal is zsugorodhat a kohéziós politikára fordítandó összeg.

A közös agrárpolitikai és a kohéziós támogatások drasztikus megnyirbálásáról beszélt Várhelyi Olivér, Magyarország állandó EU-nagykövete, aki szerint éppen hogy erősíteni, és nem pedig csökkenteni kellene a kereteket.

Helytelen megközelítésnek tartotta, hogy az új és a régi prioritások között kell dönteni, ezért szerinte az új politikai prioritásokra új pénzek kellenek, amit Magyarország akár a GNI 1,2 százalékáig növelve a befizetését, kész lenne megfinanszírozni.

Összességében 16-17 ország kifogásolta a kohéziós és/vagy a közös agrárpolitikai büdzsé megkurtítására vonatkozó szándékot. Ezek: Lengyelország, Észtország, Portugália, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Görögország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Málta, Magyarország, Csehország, Írország, Horvátország, Olaszország (Bulgária soros elnökként nem szólt hozzá, de alighanem ugyanebbe a táborba tartozik).

A kohéziós forrásokban érintett országok többsége fontosnak nevezte, hogy a jövőben is az egy főre jutó GDP nagysága legyen a meghatározó szempont a kohéziós források tagállamok közötti elosztásánál.  – fotó: pixabay

Günther Oettinger költségvetésért felelős biztos azzal válaszolt a kritikákra, hogy a két nagy hagyományos területen megkerülhetetlen a megtakarítás. Szerinte a 7 százaléknál alacsonyabb csökkentés komolytalan lenne, de az ennél nagyobb már ártana.

Több küldöttség is nehezményezte, hogy a Bizottság többéves keretköltségvetésről szóló javaslata nem elég átlátható és nem lehet érdemben összevetni a 2014 és 2020 közötti periódus költésével. Ezért arra sürgették a Bizottságot, hogy a következő hetekben összehasonlítható számsorokkal álljon elő.

Többen azt is kifejtették, hogy az összképhez meg kell várni a különböző ágazatok szabályozására vonatkozó javaslatokat, amelyeket május 29. és június közepe között folyamatosan publikál majd a testület.

A kohéziós forrásokban érintett országok többsége fontosnak nevezte, hogy a jövőben is az egy főre jutó GDP nagysága legyen a meghatározó szempont a kohéziós források tagállamok közötti elosztásánál. A magyar nagykövet az egyetlen releváns elosztási kritériumnak nevezte az egy főre jutó GDP-t (ezt a jelenlegi képletben 86 százalékban veszik figyelembe, de Oettinger szerint 2020 után is legalább 80 százalék erejéig, miközben más szempontokat is figyelembe vesznek majd, mint az éghajlatváltozást vagy a migrációt).

Németország és Franciaország miniszterei megerősítették, hogy készek többet befizetni a közös büdzsébe. Michael Roth német EU-ügyi államtitkár szerint a német hozzájárulás aránya a brit kilépés után a jelenlegi 21 százalékról 24-25 százalékra nőhet.

Hat uniós tagállam, köztük öt nettó befizető, félreérthetetlenül jelezte, hogy ellenzik a befizetések növelését.

A finn, a dán, a holland, a svéd, az osztrák és némi meglepetésre a ciprusi miniszter is közölte, hogy kisebb EU-nak kisebb büdzsé dukál. Többen közülük – a svédek és a finnek például – leszögezték, hogy a kiadási plafon (főösszeg) nem mehet a GNI 1 százaléka fölé.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook