2021.06.22., kedd , Paulina

Agrárpénzek

2021. május 06. csütörtök • 07:57

Miért és meddig csökken a sertés ára?

A Danish Crown mintegy 100 emberétől válik meg egy németországi vágóhídon. Mivel az export visszaesése tartós, termelésüket megfelezik és az egyik műszakot megszüntetik. Ennél is beszédesebb hír, hogy a legnagyobb német húsipari cégcsoport eladásáról kezdenek beszélni üzleti körökben, megnevezve a lehetséges vevőket is. Ezek mögött a mi zsebünkre is ható helyzet van, amit érteni kell.

Túl erős függésben

A magyar sertés felvásárlási árak a némethez kötődnek. Emiatt nagyon fontos számunkra az ottani piac ismerete. A jelenlegi helyzet is azt erősíti, hogy e kötődésünk nem feltétlenül kedvező számunkra. Ahogy erre már történtek próbálkozások, számunkra sokkal kedvezőbb lenne, ha a hazai piaci viszonyokat is figyelembe vevő árazási módszer alakulna ki. Egy erősen exportorientált és egy erősen importfüggő sertés értéklánc tendenciáit nehéz összehasonlítani. Márpedig, a hazai sertéstartók és feldolgozók motivációi mindig fontos stratégiai kérdések, de most, amikor a pályázati dömping miatt a beruházások felfutása kezdődik el, nem lenne szerencsés, ha az ötven százalékos támogatás elhomályosítaná a szemeket, és nem a piaci fenntarthatóság alapján születnének meg a fejlesztési döntések a vállalkozásoknál. Ezt tapasztalatból mondom, hiszen minden pályázati ötlet először nálunk, a bankoknál kerül megmérettetésre.

Forrás: hunland.hu

Német kötéltánc

Mivel az afrikai sertéspestis tavaly Németországot is elérte, a harmadik országokba irányuló kivitele megbicsaklott. A németek azóta is hiába kilincselnek Kínában, nem kapnak lehetőséget a regionalizációra. És ennek oka van!

  1. Az európai sertés „alkatrészek” kimagasló aránya a kínai importban sok érdeket sért. Gondoljunk Oroszországra, az Egyesült Államokra, Kanadára, Argentínára, vagy Brazíliára. Ezek mind azon dolgoznak, hogy pozíciókat szerezzenek a legnagyobb importőr piacán. Spanyolország olyannyira sikeresen vette át a németek helyét az exportban, hogy 2020-ban rekordszintet ért el az EU sertéshús kivitele (5,4 millió tonna, +19% év/év), és ez a tendencia az idei év eddig eltelt időszakában is folytatódik. Ez elsősorban Kína importigényének köszönhető, ahová 45 százalékkal nőtt tavaly az export, de a Fülöp-szigetekre is megugrottak a szállítások.
  2. A kínai cégek az európai húsiparban is kialakítják stratégiai pozícióikat. Gondoljunk például arra, hogy a 2013 óta kínai tulajdonban lévő Smithfield Románia és Lengyelország után Magyarországon is megvetette a lábát, és a német piacon is bármikor számíthatunk a bejelentésre. Kínai-német közös vállalatról már korábban is hallottunk.
  3. Nem utolsó sorban, Kína piacvédelmi eszközként tekint mind a piacára szóló beszállítási jogokra, mind a járványok miatti időszakos kitiltásokra. Ez alól nem szokása felmentést adni, csak ha alapos érdeke fűződik ahhoz.

 

Eközben a német-lengyel határon eddig közel ötezer fertőzött vaddisznót regisztráltak, ebből 864-et a német oldalon. Tehát német felkészültség és precizitás, kerítés ide vagy oda, ott is terjed a vaddisznó állományban a pestis. Ez pedig tolja maga előtt a nemzetközi piacnyitás időpontját.

Szóval a német exporttilalom marad. A következményei között pedig ott vannak a bevezetésben citált hírek. A hatalmas integráció, ami a német húsipar kiszolgálására alakult ki - és Hollandia, Dánia és Belgium számára is stratégiai jelentőségű - recseg-ropog. Németországban és Hollandiában gyorsul a sertésállomány csökkenése, a kocák száma ebben a két tagállamban csökkent tavaly a legnagyobbat. A németeknél 3,5 százalékkal kevesebb sertést vágtak tavaly, mint volt egy évvel korábban.

A németek belső piaci szállításai ugyan részben pótolták a harmadik országokba irányuló export csökkenését, de ezzel a belső piacon - főleg a mi irányunkban - okoztak piaci zavarokat. Az év elején el is fogytak a készletek, emelkedni kezdtek a sertésárak. Egészen Húsvétig. Azóta azonban a kereslet mérséklődött, a raktárak hirtelen újra megteltek. Innen az árcsökkenés.

Erste Agrár előrejelzések

  1. Mielőtt a címben feltett kérdésre választ adnék, hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a helyzet strukturális változást indított el az európai sertés értékláncban. Miközben az EU belső piaca szűkül, a kereslet és kínálat egyensúlya csak a magas exporttal tartható fenn. Mivel az EU eközben egyre nehezíti a hagyományos állattartás feltételrendszerét, a nemzetközi versenyképesség középtávon romlani fog. Ezt a felismerést a német és holland tudatos leépítésben már konkrétan érzékelni lehet. Az egyensúly akkor tud fennmaradni, ha nem csak ők, hanem például a spanyolok is visszafogják majd a kibocsátásukat. A húsipar helyzete még nehezebb. A nagy német exportőrök a zsugorodás és a konszolidáció felé haladnak. Véleményem szerint, az első részvényeladási bejelentésekre nem kell sokat várni.
  2. Ami a jelenlegi árváltozásokat illeti, a csökkenés nem lesz tartós, néhány héten belül ismét emelkedni fognak az árak. Meglátásom szerint a mostani mélypont valahol épp a mai szinten van.
  3. A hullámvasút tehát továbbra is robog. A sertésárak ilyen gyors és nagyarányú változása rossz. Nem kezelhető sem a termelő, sem a feldolgozó, de már lassan a kereskedő és a fogyasztó részéről sem. Ha ehhez a takarmányárak könyörtelen emelkedését is hozzáadjuk, akkor soha nem látott ösztönzést látunk a hatékonyság növelésére mind a sertéstartóink, mind a feldolgozóink oldalán. A támogatási rendszer ebben jó partner, de ismét felhívom a figyelmet arra, hogy a piaci megalapozottság a legfontosabb fenntarthatósági kritérium.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Pályázatok, Támogatások, Gabonapiac, Fiatal Gazda

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.