Mit jelent az országnak az új Közös Agrárpolitika?

Az Európai Bizottság 2020 utáni idõszakra szóló Közös Agrárpolitikájában (KAP) arra készülnek, hogy a krízisek idején gyorsabban tudjanak majd cselekedni, illetve beavatkozni.

A Portfolio Agrárszektor konferencia elsõ nagy kerekasztal-beszélgetése a KAP körül forgott – fotó: Pelsõczy Csaba (AM)

A bizottság javaslatai között továbbá az is szerepel, hogy létrehoznak egy 10 milliárd eurós innovációs kasszát.

– A bizottság 2020 utáni idõszakra szóló javaslatai azt célozzák, hogy a KAP egyszerûbbé és korszerûbbé váljon, valamint a források elosztása célzottabb és igazságosabb legyen

– emelte ki videóüzenetében Phil Hogan mezõgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos. Fontosnak tartják továbbá, hogy

• fokozódjanak a klíma- és környezetvédelmi ambíciók,
• lépéseket tegyenek a vidéki térségek gazdasági növekedéséért és munkahelyeiért,
• illetve erõteljes hangsúly legyen a generációs megújításon is.

A javaslat többek között azt is tartalmazza, hogy továbbra is maradjon prioritás a közvetlen kifizetésekben a kis és közepes méretû gazdaságok támogatása, valamint legyen egy felsõ korlát, és az így felszabaduló források a kis és közepes méretû gazdaságok körében kerüljenek kifizetésre.

Ez ugyanis az agrártámogatások sokkal kiegyensúlyozottabb elosztásához járul hozzá.

A bizottság javasolja ugyanakkor azt is, hogy legyen nagyobb a rugalmasság és a szubszidiaritás, ami több lehetõséget adhat a KAP-ot felkészíti arra is, hogy válság idõszakokban is tudjanak cselekedni, a javaslatuk ugyanis egy korszerû és egyszerûsített mezõgazdasági tartalék fejezetet is tartalmaz.

A jövõben

• az innovációs ráfordítások,
• a magántárolási támogatás és a rendkívüli piaci intézkedések

költségeit ebbõl az új mezõgazdasági tartalékból fogják majd kifizetni, és mindezt anélkül, hogy csökkenteni kellene a gazdáknak kifizetett közvetlen támogatások összegét.

A bizottság javaslata ezenkívül egy 10 milliárd eurós élelmiszeripari, mezõgazdasági, vidékfejlesztési és biogazdálkodási kutatási és innovációs forrást is tartalmaz.

A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakemberek és a hallgatóság is szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy mennyire fogja ténylegesen csökkenteni a bürokráciát az új terv, lesznek-e elegendõ forrásai a magyar kormánynak a kiesõ uniós források pótlására és bevezethetõ-e egyáltalán a támogatási rendszer 2022-ig.

A beszélgetésen részt vett:

• Csányi Attila, vezérigazgató, Bonafarm Csoport
• Feldman Zsolt, államtitkár, Agrárminisztérium
• Gyõrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Jakab István, a MAGOSZ elnöke, képviselõ és a parlament alelnöke
• Kis Miklós Zsolt, államtitkár, Agrárminisztérium
• Páczay György, agrárszakértõ, Európai Parlament

A szakemberek összeségében nem tartották rossznak az új KAP célkitûzéseit, ám a célokhoz vezetõ eszközöket erõsen kritizálták, hozzátéve, hogy a nagyobb

• környezeti,
• állatjóléti,
• digitalizációs és egyéb elvárások mellé

nem egy szûkebb, hanem egy tágabb büdzsét illet volna tenni.

Magyarországot tekintve pillanatnyilag 4%-os mínusszal lehet számolni a közvetlen kifizetések terén és 15%-os elvonással a vidékfejlesztési pillérben.

Feldman Zsolt hozzátette, ha reálárakon számolnánk, akkor a közvetlen támogatási boríték 2020 és 2027 között 16%-kal maradna el a jelenlegitõl. Csányi Attila arra mutatott rá, hogy a beruházások végrehajtása kulcskérdés. Páczay György pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

Kínában több mint a dupláját költik agrárfejlesztésre, mint az EU, és az USA-ban is moderáltan emelkednek az agrártámogatások.

Kis Miklós Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg kell próbálni minél több államot Magyarország mellé állítani a csökkentés minimalizálása érdekében. Illetve reményét fejezte ki, hogy a tervben szereplõ – a magyar változatnál sokkal szigorúbb – capping választható elemként jelenik majd meg a tagállam támogatási rendszerében, de legalábbis a feltételei "házon belül" alakíthatóak lesznek.

Jakab István aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a forrásokhoz való jutás az egyes pillérben is bonyolultabb lesz. 

A vidékfejlesztési célkitûzésekkel kapcsolatban többször is elhangzott, hogy az éghajlati, biodiverzitási vagy állatjóléti elvárások versenyhátrányt teremtenek az uniós árunak a világpiacon, fõként ha az importtermékekkel szemben nem alkalmazzuk ezt a szigort.

A résztvevõk többsége az új KAP indulását 2022-re tette, azaz egy átmeneti évre számítottak, de volt, aki a 2023-as indulást sem zárta ki.

agrotrend.hu / Portfolio Agrárszektor